Dark Diplomacy: a Brexit-üzlet körüli konfliktus és az elmúlt évek változásai a nemzetközi kapcsolatok erőtérében

2020. szeptember 17.

Politikusi és sajtóértelmezések szerint hosszú időre kudarcba fullaszthatja az Európai Unióval való együttműködésről szóló tárgyalásokat az a törvénytervezet, amelyet a brit parlamentben készülnek benyújtani.

A belső piacot szabályozó dokumentum felülírná a 1998-ben aláírt, illetve elfogadott (nagypénteki) brit–ír–északír megállapodás Észak-Írországgal foglalkozó jegyzőkönyvének egyes fontos részeit, ami a brüsszeli uniós döntéshozók számára elfogadhatatlan lenne. Ráadásul – érvelnek ők – Boris Johnson kormánya ezzel tudatosan nemzetközi jogot sért; bár a tervezetet később tették közzé, az információk egy része már korábban kiszivárgott. A Sky News értesülése szerint a kormány lehetőséget adna magának arra, hogy saját hatáskörben korlátozza az északír–brit határon végzendő vámellenőrzéseket abban az esetben, ha nem születik meg a kereskedelmi megállapodás az EU-val – a kilépési megállapodás ezt közös (uniós–brit) hatáskörként határozza meg.

Teljes cikk

Vérvád újratöltve – elharapódzó antiszemitizmus az amerikai baloldalon

2020. szeptember 11.

Nyugat-Európa számos országához hasonlóan Észak-Amerikában, így az Egyesült Államok belpolitikájában is világosan megfigyelhető tendenciaként jelentkezik, hogy a mind Izrael-kritikusabb baloldal inkább a muszlim választópolgárok és közösség felé fordul, a politikai siker reményében gyakorta szemet hunyva az akár nyíltan antiszemita álláspontot képviselők véleménye felett is.

Ennek a jelenségnek egyik friss fejleménye az, hogy a demokraták alelnökjelöltje, Kamala Harris nemrég találkozott a korábban egy tüntetésen rendőrök által meglőtt – az eset révén Black Lives Matter-irányítással tömeglázadást is generáló – férfi, Jacob Blake családjával, és a demokrata párti politikus csodálatosnak jellemezte a Blake családot, kiemelve amiatti csodálatát is, hogy Blake és családja „micsoda büszkeséggel viselik mindazt, ami történt velük”. Az alelnökjelölt a híradások szerint azt is mondta, hogy ő személy szerint büszke az ifjabb Jacob Blake-re.

Teljes cikk

A Benelux példa: legitim törekvés-e a V4-szövetség stratégiai mozgástérbővítési igénye a közösségben?

2020. szeptember 04.

A 21. század új típusú globális és lokális kihívásaihoz való hatékony alkalmazkodásban – a különböző szubkontinentális, illetve szupranacionális politikai együttműködéseken túl, sőt akár azokon belül – egyértelműen felértékelődni látszik a régiós szövetségek, politikai „miniuniók” szerepe is.

Az ilyen típusú együttműködési formák egyik jó példájaként, 1947-ben Belgium, Hollandia és Luxemburg megkötötték a Benelux-szerződést, amely azért is lényeges, mert az ezen a kontraktuson alapuló szövetséget sokan részben a modern Európai Unió előfutárának is tekintik. 1958-ban a három nyugat-európai állam együtt csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), a nyugatnémetekkel, franciákkal és olaszokkal közösen létrehozva az EU szervezeti elődjét. Ugyanabban az esztendőben a hágai szerződéssel létrejött a Benelux Gazdasági Unió, amely egy tágabb közösségen belüli közösségként garantálta az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását a három tagállam között. 1960-ban a három állam egységes útlevelet vezetett be.

Teljes cikk

„Kötelességünk becsben tartani” – A nyelvvédelem kérdéséről európai perspektívában

2020. szeptember 01.

A nyelvvédelem kérdése a mai felgyorsuló globalizáció korában minden eddiginél jelentősebb aktualitást nyer a sokszínű Európa közösségén belül, de hosszú távon a kontinens egészséges integrációs fejlődése szempontjából is.

Ami az alapkérdést illeti: minden olyan, két nyelvet használó kisebbségi kulturális közösség veszélyeztetettnek tekinthető nyelvi szempontból, ahol a szülők eredeti nyelve, anyanyelve nem hagyományozódik át a gyermekekre. Ez még akkor is igaz, ha az adott kisebbségi nyelv jelentős anyanyelvi beszélőközösséggel rendelkezik más területeken. Jó példa erre a magyar–román kétnyelvű Partium, illetve a jelentős magyar anyanyelvű népességet adó Székelyföld Romániában.

Teljes cikk

Brüsszel új fegyvere Luxembourg - avagy lehet-e tagállami retorzió eszköze az uniós bíróság?

2020. augusztus 28.

Az elmúlt időszakban több olyan támadást indított az Európai Unió vezetése a szuverenista nemzetállami kormányokkal szemben, amelyek látványosak ugyan, de különösen a kristályliberálisok szerint a tényleges joghátrány tekintetében megkérdőjelezhető az effektív hatásuk.

Az uniós jog ráadásul nem tisztázza egyértelműen a védendő értékként megjelölt jogállamiság fogalmát és kritériumait, így az elmúlt időszakban erősödnek azok a hangok, amelyek az Európai Bíróságot látják a „megrendszabályozás” új eszközeként és lehetőségeként.

Teljes cikk

A migráns fiatalok szavazati súlya: a baloldal ezért szállítaná le a választójogosultság korhatárát Németországban?

2020. augusztus 21.

Franziska Giffey SPD-s politikus, német családügy-miniszter az elmúlt hetekben fölvetette, hogy a szavazati jogot már 16 éves kortól meg lehetne adni Németországban, megemlítve Ausztria példáját, ahol a 16. életévüket betöltött fiatalok már hosszú ideje szavazhatnak. Ő pedig most azon van, hogy ez hamarosan hazájában is lehetővé váljon. Az SPD és a Zöldek elnökei szintén támogatják a szavazási életkor csökkentését, és a németországi baloldalon egyre inkább teret nyerni látszik az a vélemény, hogy a 16 éves fiatalok nagyon is képesek ilyen súlyú, felelős döntéseket hozni.

A német szociáldemokrata párt, az SPD lényegében fel is hívta arra a német közéletet, hogy az aktív és passzív választójogosultsági életkort minél előbb 16 évre kell leszállítani a német önkormányzati, tartományi, valamint a szövetségi szintű (Bundestag-) és EP-választásokon. Markus Blume, a bajor CSU főtitkára ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott az ötletről, hozzátéve, hogy a jogilag felnőtt életkor elérésével eddig bevált módon, a vezetői engedély megszerzésének lehetősége – más jogokkal és kötelezettségekkel együtt – a 18 éves korhoz kapcsolódott. Szerinte e kor elérése a „megfelelő mérföldkő” a szavazati jognak, mint egy demokrácia legmagasabb fokú jogának elnyerésére is.

Nem véletlen ugyanakkor a baloldal lelkesedése, hiszen például az utóbbi években erősödő Zöldek számára kifejezetten előnyös is lehet a választójogosultsági életkor csökkentése, különös tekintettel a fiatalabb életkori struktúrával rendelkező migrációs hátterű társadalmi csoportok vonatkozásában. A 2017. évi szövetségi parlamenti választáson a párt a legjobb eredményeket produkálta a 25 év alatti fiatal és első szavazók körében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a bevándorló hátterűek aránya már 2009-ben meghaladta a huszonöt százalékot a 15-24 éves (ifjúkorú) németországi korcsoportok összességében[1], és ez az arány napjainkban akár egyharmados is lehet. Vagyis a szavazati életkor leszállítása egyértelműen a németországi családi gyökerekkel nem vagy alig rendelkezők markánsabb súlyú beleszólását eredményezhetné az ország közpolitikájának alakításába.

A Zöldek a törvényhozásban folyamatosan lazítanák a migrációs politikát; radikalizmusát jelzi, hogy a pártnak nemrégiben a Bundestagban megbukott a görög menekülttáborokból – különösen kiszolgáltatottnak tekintett – személyek befogadására irányuló javaslata. A javaslattal szemben szavaztak az uniópártok és az SPD is, pedig a stabil migrációpártiság általánosan jellemző tendenciájává vált a német politikának.[2] A baloldal pártjai így újabban egymás alá is adják a lovat, miközben ugyanakkor keményen versengenek is a fiatalabb nemzedék szavazataiért. A 16 évre leszállítandó szavazati életkorral – valószínűleg a migrációs aspektusokkal is szoros összefüggésben – a hagyományosan konzervatív, illetve migrációkritikus erők (pl. AfD és hasonló pártok) gyengülését is remélik.

A németországi belpolitika alakulását, jövőjét is egyre inkább befolyásoló tény az, hogy a migrációs hátterű potenciális szavazók száma és aránya folyamatosan nő, és növekedni fog.

És bár a migrációs háttérrel rendelkező választók száma növekszik, viszonylag kevés tudás áll rendelkezésre arról a kérdésről, mely mely párthoz éreznék igazán közel magukat (különösen hosszú távon). Ugyanakkor a már 2011 óta működő SVR-Forschungsbereich (kutatóosztály) egyik korábbi tanulmánya azt mutatta ki, hogy az SPD rendelkezhet a legnagyobb választói potenciállal ebben a társadalmi csoportban, de a Zöldek, a Baloldal, és a CDU/CSU is remélhet migráns származású szavazókat. Összességében a migrációs háttérrel rendelkezők és az ilyen háttér anélküliek egyaránt érdeklődnek a politika iránt, vagyis a pártoknak ugyanúgy érdemes foglalkozni ezekkel a csoportokkal, mint a többségi társadalom választóival.

A választójogosultsági korhatár leszállítása száraz pártpolitikai racionalitást követő logikán alapul. A mikrocenzus szerint 2015-ben mintegy 6 millió németországi választójogosult volt bevándorló családokból, ezenkívül körülbelül ötmillió olyan külföldi személy is élt ekkor Németországban, aki gyakorlatilag megfelelt a honosítási követelményeknek (ez pedig az állampolgárság elnyerését jelentheti mindazok számára, akik korábban nem voltak német állampolgárok). Ez a szavazati jog elnyerését is jelenti majd, és ez a korhatár 16 évre mérséklésével akár egy-két törvényhozási ciklus alatt is befolyásolhatja az erőviszonyok alakulását a német pártpolitikában.

A németországi baloldal – és a konzervatív uniópártok balszárnya is – már nem pusztán alkalmazkodni próbál a fokozatosan bevándorlóországgá váló Németország társadalmi változásaihoz, újfajta tendenciáihoz, hanem immár maguk törekednek az elkerülhetetlennek láttatott folyamatok fölerősítésére – abban az eltökélt hitben, hogy a migrációs háttérrel rendelkezők körében a szavazópotenciál már most magas, és ez csak tovább fog növekedni.

A nyugat-európai baloldal rövid- és középtávú politikai ambíciói azonban idővel akár alá is áshatják a keresztény-zsidó civilizáción és antik hagyományokon alapuló modern polgári társadalmak demokratikus jövőjét, hiszen a közvélemény-kutatások, attitűdvizsgálatok eredményei alapján jó ok van azt feltételezni, hogy ezen választók nagy többsége idővel a markánsan iszlám politikai programot képviselő pártokat fogják szavazataikkal támogatni.

 

[1] https://www.dji.de/fileadmin/user_upload/bibs/DJI_Jugend-Migrationsreport.pdf

https://jugendsozialarbeit.news/generation-u25-mehr-als-ein-drittel-mit-migrationsgeschichte/

[2] zeit.de/politik/deutschland/2020-03/migration-grosse-koalition-abstimmung-aufnahme-gefluechtete-gruene

Teljes cikk

Kerékpárosokra vonatkozó szabályok: a közlekedésbiztonsági oktatás növekvő fontossága Európában

2020. augusztus 07.

Már gyermekkorban hangsúlyozni kell a biciklisek fokozott felelőségét a közutakon

Európában, illetve az Európai Unió tagállamaiban egyre kiemeltebb jelentőséggel bír a mindennapokban a gyermekek és a fiatalkorúak közlekedési ismereteinek megfelelő megalapozása, az iskolai – és iskolán kívüli – képzés kereteinek biztosítása révén.

Teljes cikk

Európa arcfedőben: szigorítás és szankciók a vírusjárvány miatti maszkviselés szabályozásában

2020. július 31.

A franciáknál közel 50.000 Ft-nak megfelelő bírság jár a renitenseknek

Az arcmaszkok viselése a COVID-19 (új típusú koronavírus okozta) világjárvány idején a különféle közegészségügyi ügynökségek és állami kormányok által megtett – részleteiben eltérő – ajánlások, illetve kötelezően betartandó intézkedések formájában nyert mindennapi, ámde különös jelentőséget.

  1. március 31-én a türingiai megyei jogú városban, Jénában született először döntés Németországban arról, hogy április 6-ától kötelezővé teszik a maszkok, illetve arcot (szájat, orrot) elfedő ruhadarabok (például sál) használatát a közösségi területeken. Április 2-án a Robert Koch Intézet, a szövetségi járványügyi hatóság megváltoztatta korábbi ajánlását – miszerint csak a COVID-19-tüneteket mutató emberek viseljenek maszkot –, így akkor a tünetekkel nem rendelkezőket is bevonták a védekezésnek ebbe a formájába. Később, áprilisban Németország-szerte kötelezővé tették a szőtt anyagból készült maszkok viselését a tömegközlekedésben, valamint a legtöbb német tartományban a vásárláshoz is.
Teljes cikk

A Führer-elleni merénylet és a von Stauffenberg per sajátosságai

2020. július 21.

76 éve ítélték halálra az Adolf Hitler elleni legismertebb merénylet elkövetőjét

  1. július 20-ika a náci Németország diktátora, Adolf Hitler ellen elkövetett – végül sikertelennek bizonyult – merénylettől vált emlékezetessé, amelyet az elszánt összeesküvők a gierłożi Farkasverem nevű német főhadiszálláson, a kelet-poroszországi Rastenburg közelében kíséreltek meg. Az eseménnyel végleg egybeforrt a Hitler által 1943-ban eltervezett Valkűr-hadművelet – a művelet neve eredetileg csak az összeesküvés egy részére utalt, de az utókor szemében az egész eseményhez társult.
Teljes cikk

Törzsi kalózok rabszolga-kereskedelme vs. a keresztény Európa védelme

2020. július 17.

Fehér és fekete rabszolgasorsok a XVI-XVIII. században

A barbár kalózok vagy barbár korzárok – oszmán, azaz muzulmán és berber kalózok évszázadokon tartották rettegésben az Észak-Afrikához közel eső nyugati, keresztény Európát. Ezek a kalózok Észak-Afrikában fejtették ki zsákmányoló és rabszolgaejtő működésüket, elsősorban Salé, Rabat, Algír, Tunisz és Tripoli kikötőiben. Ezt a veszélyes, zsarnoki kalózuralom dominálta területet a korabeli keresztény Európában Berberföld vagy Berberpart elnevezéssel illették, magát a kifejezést az afrikai régió etnikailag kevert, berber lakosságának nevéből eredeztethetjük.

Teljes cikk