Európa arcfedőben: szigorítás és szankciók a vírusjárvány miatti maszkviselés szabályozásában

2020. július 31.

A franciáknál közel 50.000 Ft-nak megfelelő bírság jár a renitenseknek

Az arcmaszkok viselése a COVID-19 (új típusú koronavírus okozta) világjárvány idején a különféle közegészségügyi ügynökségek és állami kormányok által megtett – részleteiben eltérő – ajánlások, illetve kötelezően betartandó intézkedések formájában nyert mindennapi, ámde különös jelentőséget.

  1. március 31-én a türingiai megyei jogú városban, Jénában született először döntés Németországban arról, hogy április 6-ától kötelezővé teszik a maszkok, illetve arcot (szájat, orrot) elfedő ruhadarabok (például sál) használatát a közösségi területeken. Április 2-án a Robert Koch Intézet, a szövetségi járványügyi hatóság megváltoztatta korábbi ajánlását – miszerint csak a COVID-19-tüneteket mutató emberek viseljenek maszkot –, így akkor a tünetekkel nem rendelkezőket is bevonták a védekezésnek ebbe a formájába. Később, áprilisban Németország-szerte kötelezővé tették a szőtt anyagból készült maszkok viselését a tömegközlekedésben, valamint a legtöbb német tartományban a vásárláshoz is.
Teljes cikk

A Führer-elleni merénylet és a von Stauffenberg per sajátosságai

2020. július 21.

76 éve ítélték halálra az Adolf Hitler elleni legismertebb merénylet elkövetőjét

  1. július 20-ika a náci Németország diktátora, Adolf Hitler ellen elkövetett – végül sikertelennek bizonyult – merénylettől vált emlékezetessé, amelyet az elszánt összeesküvők a gierłożi Farkasverem nevű német főhadiszálláson, a kelet-poroszországi Rastenburg közelében kíséreltek meg. Az eseménnyel végleg egybeforrt a Hitler által 1943-ban eltervezett Valkűr-hadművelet – a művelet neve eredetileg csak az összeesküvés egy részére utalt, de az utókor szemében az egész eseményhez társult.
Teljes cikk

Törzsi kalózok rabszolga-kereskedelme vs. a keresztény Európa védelme

2020. július 17.

Fehér és fekete rabszolgasorsok a XVI-XVIII. században

A barbár kalózok vagy barbár korzárok – oszmán, azaz muzulmán és berber kalózok évszázadokon tartották rettegésben az Észak-Afrikához közel eső nyugati, keresztény Európát. Ezek a kalózok Észak-Afrikában fejtették ki zsákmányoló és rabszolgaejtő működésüket, elsősorban Salé, Rabat, Algír, Tunisz és Tripoli kikötőiben. Ezt a veszélyes, zsarnoki kalózuralom dominálta területet a korabeli keresztény Európában Berberföld vagy Berberpart elnevezéssel illették, magát a kifejezést az afrikai régió etnikailag kevert, berber lakosságának nevéből eredeztethetjük.

Teljes cikk

Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem: brutális identitásháború és a fenyegető „új rend”

2020. július 10.

Terjedőben az eltörlés kultúrája

Németországban európai szemszögből nézve is érdeklődésre számot tartó, különös ideológiai-törvényhozói kísérlet kapujában áll a mára egyértelműen a kulturális baloldal szorításába – hegemón uralma alá – került közélet.

A német Zöldek egyik legújabb javaslatáról van szó, amelyet az Alternatíva Németországért (AfD) bevándorlásellenes, radikális jobboldali párt kivételével valamennyi parlamenti ellenzéki párt a támogatásáról biztosított. A zöldpárt javaslatának lényege, hogy a német Alaptörvény 3. cikkének szövegéből kivennék a rassz, faj (németül Rasse) szót, arra való hivatkozással, hogy ez a megjelölés már meghaladott, az emberiség egy fajt alkot, és az eltérő külsőleges jegyek relevanciája már nem indokolja ilyen kifejezés használatát a német alkotmányban. A kulturális baloldal (amely túlterjed a politikai pártokon) azonnal elfogadta az egyébként tudománytalan fölvetést.

Teljes cikk

A radikális baloldal polgárháborúba sodorná a nyugati világot

2020. június 30.

Mi vezetett az alkotmányellenes folyamatokhoz az USA-ban és Nyugat-Európa egyes országaiban?

Az elmúlt hetek amerikai és európai eseményei, a gerjesztett és kirobbant etnikai feszültség, fizikai atrocitásokba torkolló konfliktusok, villongások magukra vonják a világ aggódó figyelmét. A kaotikus események kapcsán sokan fölvetik egyes Soros-finanszírozású szervezetek, és magának Soros Györgynek a felelősségét is, aki egyes elemzők véleménye szerint nem is kihasználja, hanem inkább mesterségesen gerjeszti saját hálózatával ezeket a szociális és kulturális konfliktusokat. A társadalmi és demográfiai tények az USA-ban ugyanis nem feltétlenül támasztják alá az utóbbi időszakban előállt krízishelyzetet. Bár egyes társadalmi rétegeknél az egyenlőtlenségek folyamatosan növekedtek a hetvenes évek óta, és a generációról generációra átruházott társadalmi mobilitási lehetőségek pozitív dinamikájának gyengülése az amerikai háztartások jelentős hányadát valóban érintette, az ilyen folyamatoknak, az egyes szektorok, iparágak térvesztéséből is adódó nehézségeknek felelőtlenség volna pusztán etnikai színezetet adni. Ez éppúgy érintheti a fekete vagy latinó csoportokat, mint például az dél-egyesült államokbeli fehér, redneck munkásrétegeket.

Teljes cikk

A szólásszabadság korlátai különleges helyzetekben – lehet-e kukába valónak nevezni a rendőröket?

2020. június 26.

A német belügyminiszter kezdeményezte az egyik liberális lap vezető újságírójának feljelentését.

Jelenleg a világban azt tapasztaljuk, hogy a baloldali radikálisoknál – itthon és a nagyvilágban –a jogbiztonság iránti elkötelezettséget sajnálatosan felülírta az aktuálpolitikai érdek. Miközben most a napi konfliktusok és a politikai nézetkülönbségek félretételére lenne szükség, ők nyugtalanságot, kommunikációs káoszt akarnak, és (elsősorban a konzervatív, jobboldali) kormányok elleni hangulatkeltéssel próbálják nehezíteni a világjárvány utáni válságkezelést, és ebből a maguk számára politikai tőkét kovácsolni. A pandémia nyomán kihirdetett magyarországi különleges jogrendben hozott egyes törvényalkotói döntéseket, intézkedéseket éles hazai és nemzetközi kritikák érték az elmúlt hetekben. A legerősebb állítások között arra vonatkozókat is találunk, hogy a magyar a parlament veszélyhelyzetben hozott törvénye a jogállamiságot ássa alá.

Azóta kiderült, hogy veszélyhelyzeti szabályozás a jogbiztonságot szolgálta: azt, hogy az állam megvédhesse a rendfenntartó szervek, egészségügyi dolgozok és általánosságban a magyar állampolgárok biztonságát a rémhírterjesztők, álhírterjesztők és verbális felforgatók ellen, megfelelő büntetőjogi szankció alkalmazásával.

A liberálisok által élesen támadott büntető törvénykönyvi módosítás maga is a jog biztonságát tükrözte annak egyértelműsítésével, hogy egy álhír, téves információ mikor szolgáltat jogalapot a büntetőjogi intézkedések megtételéhez. Egyrészt az egyik nagyon fontos feltétel az, hogy a nagy nyilvánosság előtt kell történnie az inkriminált cselekménynek, azaz a hamis hírek közlésének; továbbá és ezáltal, társadalmi, nyugtalanság, közriadalom keltérésre alkalmasnak kell lennie a benne szereplő hamis, elferdített ténynek. És ami nagyon fontos: a közveszéllyel, vagyis a sokakat fenyegető, mások életére, egészségére, biztonságára káros veszéllyel összefüggésben nyilvánosságot nyert hamis vagy téves információk híresztelését bünteti majd a törvény, amelynek érvényesülésének alapját a különleges jogrend képezi, amelynek idején az egész országban az általános nyugtalanság alapját képező fenyegetéssel összefüggő köznyugalmat a jogalkotó a közveszély színhelyétől független büntetőjogi védelem alá helyezte.

Általánosságban azt is ki lehet jelenteni, hogy a rémhírek, álhírek súlyos társadalmi feszültségeket okozhat (felvásárlási láz, csoportosulás, jogkövetés lazulása). Elvi alapon – ha jóhiszeműek vagyunk – a magyar és nemzetközi sajtó egy részének aggályait a gyakorlat cáfolta, ugyanakkor kormány szándéka nem a kritikus hangok elhallgattatása volt, hanem a felelőtlen, megalapozatlan álhírek visszaszorítása.

Teljes cikk

Miért van szükség bizonyos veszélyhelyzeti rendelkezések fenntartására?

2020. június 17.

A kormányzat járványügyi intézkedéseit tudatosan félremagyarázzák egyes külföldről finanszírozott NGO-k.

  1. június 16-án a magyar Országgyűlés 192 igen szavazattal hagyta jóvá a kormány nevében beterjesztett,az országgyűlési képviselők kétharmados támogatását igénylő, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot, amely felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. A hatályba lépést követően a veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

A védekezésről szóló törvényi jogszabállyal március végén a parlament meghosszabbította a kormány által 2020. március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet, és ez tette volna lehetővé, hogy a kormány a parlament ülésezésének elmaradása esetén is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket a járványhelyzet eredményes kezelése érdekében. (Megjegyzés: az Országgyűlés a külföldi híradásokba is bekerült egyes, manipulatív tájékoztatásokkal szemben, a járványhelyzet alatt végig ülésezett, és ellátta a feladatait.) Várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet. A parlament egyúttal 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is. Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a magyar kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. A válsághelyzet elrendelésének csak akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet áll fenn.

Teljes cikk

A német alkotmánybíróság EKB-ítélete súlyos csapás a föderalistáknak

2020. június 05.

A karlsruhei ítélet messze túlmutat a kötvényvásárlási programon. Világossá teszi az alternatívát: az EU vagy alkotmányos államok közössége, vagy legitimáció nélküli központi állam. Nincs kompromisszum.

A Szövetségi Alkotmánybíróság szerint az EU Bíróságának az EKB államkötvényvásárlási gyakorlatát jóváhagyó döntése „egyáltalán nem volt értelmezhető", illetve "ultra vires", hatáskör túllépést követett el a testület. Ez az első alkalom, amikor a német Szövetségi Alkotmánybíróság ennyire nyíltan szembe megy a luxembourgi fórum döntésével, állítja Alexander Wendt, aki újságíróként többek között a Welt, Stern, Tagesspiegel, Wirtschaftswoche és Focus című lapokban rendszeresen publikál.

Teljes cikk

Nem vált be az európai polgári kezdeményezés

2020. május 29.

Válságban a közvetlen demokrácia az EU-ban, a nemzeti kisebbségek jogvédelmi kérdése is rámutat jogérvényesítés korlátaira

Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást.

Teljes cikk

Új megvilágításba kerül a Schengen 2.0 akcióterv

2020. május 22.

A tranzitzónák megszűnésével a növekvő migrációs nyomás megállításához az uniós jog reformja is szükséges.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. április 15-én, a CDI lisszaboni tanácskozásán ismertette tízpontos javaslatát a migrációs válság kezelésére. A magyar kormány álláspontja szerint a bevándorlási válság megoldásához meg kell védeni a határokat, ezért a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatot. Európa számos kormánya szerint a gazdasági és demográfiai problémákra megoldás lehet a bevándorlás. Ezt a magyar fél vitatja, és úgy véli, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Teljes cikk