Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.