S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt', Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt; - Arany János a walesi bárdokban a „velszi tartomány” kapcsán pedzegeti a szuverenitás alapjait: a nép az uralkodó főhatalmának kegyelméből él egy adott területen, amelyben „Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.”

A klasszikus államiság pillérei ugyanis a szuverenitás, a terület és a népesség. Utóbbi, az istenadta népa hatalom forrásának letéteményese. (népszuverenitás elve) A szuverenitásnak szokás külső és belső vetületét megkülönböztetni, előbbi az állami függetlenségét, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességét, utóbbi az állami önállóságot, a főhatalom gyakorlásának kizárólagosságát jelenti.

A jogtudományban és a köznyelvben is elterjedt az a nézet, hogy hazánk az uniós csatlakozással szuverenitásának egy részéről is lemondott. Ez azonban téves meglátás, ezért is volt szükséges a jogalkotónak rögzítenie az Alaptörvényben, hogy Magyarország a tagállamokkal közösen gyakorol bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei által.