alaptörvény” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

2018. május 24.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.

Teljes cikk

Márciusi ifjak, áprilisi törvények – mi ’48 valódi üzenete

2018. március 16.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A valódi üzenet, hogy nem engedünk a ’48-ból. Nem kívánjuk feladni nemzeti szuverenitásunkat, a magyarság önrendelkezéshez való jogát és az ország abbéli függetlenségét, hogy a legfontosabb, alapvető kérdésekben a magyar és ne a belga fővárosban döntsenek.

Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.” Most, amikor az 1948-as forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, sokunknak fülébe csengenek a Szózat megindító sorai. A magyarság – ahogy mondani szokás – mindig a nehezebb utat járta, hol önszántából, hol külső nyomásra. Tatártörök dúlt, labanc rabigált – szól a székely himnusz – Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt! – zengi nemzeti imánk.

Teljes cikk

Útlevél elhagyva, tartózkodás garantálva – A migránsok jogsértő trükkjei

2018. március 28.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A Der Spiegel hasábjain jelent meg korábban egy írás, amely szerint Németország egyik talánya az, hogy könnyebb útlevél nélkül bejutni az országba, mint útlevél nélkül kijutni onnan. Még a bűnözőként folytatott élet sem jár komoly következményekkel.

Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.

Rendőrök figyelnek menedékkérőket, akik regisztrációra várnak a berlini tartományi egészségügyi és szociális hivatal előtt felállított sátraknál 2015. november 30-án. (MTI/EPA/Kay Nietfeld)

Teljes cikk

Mi történik, ha egy képviselő nem tesz esküt az Alaptörvényre?

2018. május 03.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

2014-ben sem a Demokratikus Koalíció, sem az azóta már atomjaira hullott Együtt–PM tagjai sem tettek szabályos esküt az Országgyűlés alakuló ülésén. Az Alkotmánybíróság gyakorlata úgy is értelmezhető, hogy érvénytelenség miatt ezek a renitens képviselők nem vehettek volna részt a parlament munkájában.

I.

A középkori Magyarországon az egyházi élet tisztaságának helyreállítására irányuló clunyi mozgalom, az ebből eredő küzdelem a pápaság és a császárság között nálunk is éreztette hatását, amelynek alapján a püspöki és apáti székek betöltése királyi privilégiumok alapján ment végbe, illetve a bevezetés után az új egyházfő hűséget esküdött a királynak, s csak ezután következett a felszentelése, illetve a megáldása a székesegyházban. A nemesi vármegye élén álló főispán (supremus comes) is csak úgy nyerhette el hivatalát, ha a főispáni hitellevélre esküt tett. Sőt a szintén archaikus gyökerekkel rendelkező romani kris a cigányper végén született döntésnél miután a felek kezet ráztak, esküt (soláx) tettek, hogy a döntést elfogadják, hogy az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen legyen.

Teljes cikk

„Utolsó mentsvár”: Az otthonaink nyugalma az Alaptörvény 7. módosításának tükrében

2018. június 01.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az ellenzéki sajtó egy emberként nem érti, vagy nem akarja érteni az új szabályozás lényegét, ami nem szól másról, mint a magyar emberek otthonának a szükségtelen zavarástól való megvédéséről. A folyamatos, rendszeres zaklatás és a gyülekezési jog jogszerű gyakorlásának a balliberálisok részéről történő összemosása szánalmas erőlködés, egyúttal a jogkereső közönség tudatos átverésének minősíthető.

A privátszféra védelmének hagyományosan az alábbi területeit ismerhetjük: pszichikai és fizikai integritás, jog a „háborítatlansághoz”; az egyéni autonómia védelme az emberi méltóság, mint anyajogból fakadóan; a személyes adatokhoz, illetve más személyiségi jogokhoz (pl. képmáshoz való) jogosultság etc.

Magyarország Alaptörvénye sorszámozott díszkiadásának 300. példánya (MTI Fotó: Kovács Attila)

Teljes cikk

A nemzeti szuverenitás a magyarság megmaradása szempontjából kulcskérdés

2018. június 07.

Amikor kiderült, hogy a Gyurcsány-kabinet határvédelem helyett vízágyúra fordította a célzott uniós forrást, ráadásul mintegy 3,5 milliárd forint emiatt elveszett, sokan hazaárulást kiáltottak, nem teljesen alaptalanul. Egy-egy ilyen lesújtó döntés azonban csupán a jéghegy csúcsa volt 2010 előtt: a nemzeti vagyon kiárusítása, a gazdasági kitettségre történő rásegítés, vagy éppen az EU akarata előtti teljes meghajlás jelentik a valódi veszélyt a nemzeti függetlenségre és szuverenitásra.

S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt', Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt; - Arany János a walesi bárdokban a „velszi tartomány” kapcsán pedzegeti a szuverenitás alapjait: a nép az uralkodó főhatalmának kegyelméből él egy adott területen, amelyben „Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.”

A klasszikus államiság pillérei ugyanis a szuverenitás, a terület és a népesség. Utóbbi, az istenadta népa hatalom forrásának letéteményese. (népszuverenitás elve) A szuverenitásnak szokás külső és belső vetületét megkülönböztetni, előbbi az állami függetlenségét, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességét, utóbbi az állami önállóságot, a főhatalom gyakorlásának kizárólagosságát jelenti.

A jogtudományban és a köznyelvben is elterjedt az a nézet, hogy hazánk az uniós csatlakozással szuverenitásának egy részéről is lemondott. Ez azonban téves meglátás, ezért is volt szükséges a jogalkotónak rögzítenie az Alaptörvényben, hogy Magyarország a tagállamokkal közösen gyakorol bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei által.

Teljes cikk