Sokan az Adenauer és Franz Josef Strauss, korábbi bajor miniszterelnök között kialakult mély ellentét egyik okaként utóbbi Németország háború utáni újra felfegyverezésére irányuló törekvéseit szokták megjelölni, amely ilyen vagy olyan módon, de 1955-re beérett. Tárgyév végén létrejött a Bundeswehr, amely hivatásos és szerződéses katonákból áll és jelenleg megközelítőleg 220.000 fő aktív és kb. 350. 000 fő tartalékos katonát tudhat soraiban.


Németországban a kormányzó nagyobbik kereszténydemokrata pártban vitát nyitnának arról, hogy a 18. életévüket betöltött fiatal német férfiak és nők a jövőben ismét kötelesek legyenek szolgálni a Bundeswehrben. Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-főtitkár úgy érvelt: így kell biztosítaniuk az ország biztonságát, és a szolgálat felhasználása más területeken is megvalósítható lenne.

Mindezt hét évvel azt követően, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg akkori szövetségi védelmi miniszter eltörölte a szolgálatot. Közben Oswin Veith, a Bundestag hesseni CDU-tagja is a 16 és 35 év közötti férfiak és nők általános, tizenkét hónapos sorkötelezettségét vetette fel. Veith mint a tartalékos szövetség elnöke, a Bild című bulvármagazinnak egy 30 ezres tartalékos hadsereget is vizionált.

Német katonák a 2018-as Noble Partner, vagyis nemes társ fedőnevű nemzetközi NATO-hadgyakorlat záróünnepségén 2018. augusztus 15-én a georgiai fővárostól, Tbiliszitől mintegy 25 kilométerre, keletre levő Vaziani támaszpontján. (Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

A hadkötelezettség Németországban 1956 óta létező intézmény, a német alaptörvény 12a cikke nyomán minden 18-dik életévét betöltött nagykorú férfi számára fennálló obligáció. Aki a fegyveres szolgálatot megtagadja, un. kiegészítő szolgálatot kell vállalnia.

2011-ben ezt az akkori kormányzat úgy módosította, hogy csak védelmi helyzetben lehessen aktiválni, illetve lehetőség nyílt egy önkéntes hadszolgálatra, amelyet eddig közel 27.000 nő, illetve férfi teljesített.

Visszatérve a CDU-főtitkár javaslatához, amelyet többek között a Junge Union, a nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezete is támogat, az iskola elvégzése után lehetne választani a hadsereg és egy szociális intézmény között az egy éves „szolgálati idő” kitöltése tekintetében. A javaslat 2020-tól a CDU új „alapprogramjának” a részét képezné.

Carsten Linnemann, a közepes méretű vállalatok érdekeinek képviseletére szerveződött tagozat (CDU – MIT) vezetője szerint lankad a németek közötti társadalmi kötőerő és ez lényegi hatással lesz a közösségi stabilitásra. Sőt a baloldali SPD egészségpolitikusa, Karl Lauterbach is úgy nyilatkozott, hogy „alapvetően nem tartja rossznak az elképzelést.”

Ezzel szemben a német Bundestag honvédelmi megbízottja, Peter Bartels rendkívül szkeptikus a témát illetően. ”Egy általános – nők és férfiak számára előírt – hadkötelezettség jelenleg alkotmányosan nem kivitelezhető, amely így a kényszermunka tilalmába ütközne” – érvelt az SPD politikusa.

Két éve a Jobbik, kis túlzással a CDU főtitkárához hasonlóan érvelt határozati javaslatának benyújtásakor, amikor az Alaptörvényre hivatkozva bevezettette volna az önkéntes honvédségi alapkiképzés lehetőségét, komoly kedvezményeket adva 6 hónap szolgálatért. A párt, bár a határok védelme és a migráció kérdésében mindig is ellentmondásos módon nyilvánult meg, akkor a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel is indokolta ezt a haza védelmének általános (alkotmányos) kötelezettségén túl.

 

Katonák a német hadsereg, a Bundeswehr új, az informatikai biztonságért felelős haderőnemének alakuló ünnepségén Bonnban 2017. április 5-én. (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

Persze korábban jobbikos politikusok még a sorkatonaság teljes visszaállítását is felvetették (például 2009-ben Egyed Zsolt, aki akkor egy személyben a borsodi Jobbik és a Magyar Gárda vezetője is volt), és maga a párt is félkatonai szervezetek verbuválásával szerzett országos ismertséget a Gyurcsány-kormány idején, amely múltját később látványosan igyekezett megtagadni.

A Fidesz álláspontja ellenben következetesnek mondható az elmúlt 15-20 évben. Amikor a polgári párt 2004 nyarán benyújtotta az Országgyűlésnek a sorkatonai szolgálat megszüntetésére vonatkozó határozati javaslatát – a Magyar Honvédség részletes bontású létszámával lehetőséget nyújtva arra, hogy 2004 novemberétől ne lehessen sorkatonai szolgálat –, egyben rögtön egy másik határozati javaslatot is benyújtottak, amellyel kiegészítő védelmi erőt hoztak volna létre.

Simicskó Istvánék ezt 2004-ben azzal indokolták, hogy „minden NATO-országban, ahol önkéntes, hivatásos haderő működik, mindenhol van valamilyen típusú területvédelmi erő” is. Vagyis a Fidesz kívánta a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését, viszont mindig is szükségét látta egy önkéntes alapon működő erőnek, amely el tudja látni az ország biztonsága szempontjából fontos feladatokat.

Az ötletet az elmúlt években ismét elővette a Fidesz, maga Orbán Viktor miniszterelnök és Simicskó István akkori honvédelmi miniszter is arról beszélt 2016-ban, hogy a területvédelmi egységek programját meg kell valósítani. Az új tartalékos rendszert 2017-től kívánták elindítani azzal a céllal, hogy mind a 197 járásban legyen egy önkéntes század, és hogy pár év alatt 10-20 ezer tartalékost tudjanak kiképezni.

Minderre a gazdasági feltételek megteremtése és a migrációs válság kezelése nyomán nyílhatott igazán mód, így miután a kormánydöntést követően a részletes ütemtervet is jóváhagyták, a Magyar Honvédség 2017-től a 72/2016. (XII. 23.) HM utasítás szerint átalakítja és megújítja önkéntes tartalékos rendszerét.

Az EU-s külső határvédelem és a nemzeti határvédelem fontosságát következetesen hirdető politika megerősítéseként, a helyi közösségek bevonásával hozzák létre ezt az új szolgálati formát annak érdekében, hogy szükség esetén bármikor – és helyben bevethetően – rendelkezésre álljon egy professzionálisan kiképzett és felkészített tartalékos erő.

Jelenleg hatezer tartalékos katonája van a honvédségnek, és a 2026-ig szóló fejlesztési terv szerint az összes járásban felálló századok 14 ezer fős kiegészítéssel segítenek elérni a tervezett húszezres létszámot. Egy ilyen erőnek szakértők szerint már középtávon (3-5 év alatt) képessé kell válnia arra, szükség esetén a 26 ezres aktív haderő megfelelő arányú harci- és kiszolgáló támogatását tudja biztosítani.

A rendszer fontosságát számos példa is mutatja, például 2008-ban a mintegy 1,1 milliós amerikai tartalékos rendszer adta a teljes amerikai haderő 45 százalékát. Csehországban is az volt a jellemző az elmúlt években, hogy a kiegészítésként szolgáló tényleges tartalékosok létszáma (40 ezer) mintegy másfélszerese volt a hivatásos haderő létszámának (26 ezer).

Ez a honvédelmi politika csakis egy következetes kormányzati felfogásrendszer részeként valósítható meg, amelyben minden egyes logikai elem az ország védelmét és szuverenitását szolgálja. A német szövetségi kormányzat elmúlt években mutatott következetlen álláspontjának tükrében inkább csak figyelemelterelőnek tűnő CDU-s ötletekkel szemben, a tengerentúli és „visegrádi” felfogáshoz lényegesen közelebb álló hivatalos magyar nézőpont – egy alkotmányos minimum alapján – minden más elé helyezi az ország polgárainak biztonságát és jogos önvédelmi érdekét.