A közösségi oldalon rendszeresen médiatartalmakat osztanak meg a felhasználók, ezért nem lehet önkényesen megfosztani a közérdekű tartalmaktól az olvasókat. Ez különösen sérelmes akkor, ha egy ideológiai elv – a szélsőségesnek mondható liberális emberi jogi szemlélet – mentén történik mindez.

A Facebookhoz hasonló, határokon átívelő tartalomszolgáltató tevékenységet is kifejtő közösségi oldalak rendkívül sajátos, egyedi algoritmus alapján szelektálnak a megjelenő tartalmak között. Az álhírek elleni küzdelem jegyében nemcsak bejegyzések, de komplett profilok törlése is rendszeresen előfordul.

Olyan szabályrendszerek, mint például a "közösségi alapelvek" felülírhatnak nemzeti vagy nemzetközi normákat, miközben persze az önkényes szelekció visszaélésekre is lehetőséget ad. Az európai sztenderdek alapján a vélemény és szólásszabadság korlátját első sorban a becsületsértő, önkényes mocskolódás, illetve az emberi méltóság megsértése jelenti. 

Az elmúlt időszakban Magyarországon több konzervatív, jobboldali véleményformálónak folyamatosan szembe kell nézni a közösségi cenzúra eszközrendszerével, ami különösen hazánkban mostanság azért aggályos, mert így valóban képes egy közösségi médiaóriás szuverén államok választási kampányaiba beavatkozni.

2018. januári sajtóértesülések arról számoltak be, hogy a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network – IFCN) álhíreket fog majd kiszűrni (illetve pontosabban: cenzúrázni) a Facebookon. Az IFCN-t a Poynter Institute for Media Studies nevű intézet működteti, és a Poynter „tényellenőrző hálózatának” legnagyobb pénzügyi támogatói között például a Nyílt Társadalom Alapítványokat is megtaláljuk – ez derül ki az intézet hivatalos honlapjáról is.

A Correctiv nevű német médiavállalatot pedig 132 ezer eurónyi pénzösszeggel támogatták 2017-ben a Nyílt Társadalom Alapítványok, idén pedig bizonyítottan újabb százezer eurót utaltak át nekik Sorosék. Az elmúlt két és fél évben közel 300 ezer eurót kapott a német cég, hogy konzervatív tartalmakat – például a migrációs folyamat árnyoldalait bemutató felvételeket, videókat – tüntessenek el a közösségi oldalakról.

Az eddig megismert tények alapján jól látszik, hogy Mark Zuckerberg kétmilliárd aktív felhasználót felvonultató Facebookja és Soros György kiterjedt hálózata, az amerikai milliárdos alapítványaival összefonódó cégek – gazdasági szerződéses gyakorlat szintjén – szoros együttműködést folytatnak a közösségi platform politikai „tisztántartásában”, vagyis csapatot alkotnak bizonyos nem tetsző tartalmak eltüntetése és fontos politikai események befolyásolása érdekében.

A kanadai és amerikai választásoktól kezdve, Európán át egészen Venezueláig, meg voltak annak a nyomai, hogy az internetet és a közösségi hálót választások befolyásolására használja Soros György birodalma, és ehhez sok esetben Zuckerberg is segítséget nyújt, most már bizonyítottan intézményesült formában is.

Megjegyzendő, hogy Soros, aki korábban élesen bírálta a közösségi médiát, mondván az mennyire képes befolyásolni az embereket és veszélyes, legutóbb befektetett a Facebook-ba és a Google-ba. A közel 170 ezer A kategóriás FB részvény akár Zuckerberg elnöki ambíciói miatt is figyelemre méltó lehet.

Erre idén is volt példa, ahogy azt Magyarország esete tavasszal megmutatta. Az Avaaz.org nevű online kampányközösség ugyanis most nyíltan beszállt a magyarországi választási kampányba, és egyértelműen az itthoni választás befolyásolására készült (az oldal Soros-hátterű, az Avaaz.org-ot társalapítóként megalapító csoport, a Res Publica nevű „globális civil” tanácsadó csoport például 2008-ban 250 ezer dollárt kapott Soros Nyílt Társadalom Intézetétől.)

Az Avaaz magyarországi internetes kampányát a politikailag hasonlóan egyoldalú közösségi oldal, a Facebook is segítette: március végén és április elején ugyanis a Facebook Messengert elárasztották azok az Avaaz-hirdetések, amelyek Orbán Viktor elleni összefogásra, és szavazásra szólítanak fel.

Az ilyen eszközökkel elérhető tömeg pedig egyre nagyobb lett az elmúlt években: jelenleg Magyarországon 5,8 millió ember – a népesség mintegy hatvan százaléka – használja a világ legnagyobb közösségi oldalát. A fentiekhez képest korábban a Bloomberg számolt be arról, hogy a Facebook törölte egy német felhasználó, „Gabor B” migrációval kapcsolatos hozzászólását, amelyben az érintett a németeket „egyre hülyébbek” titulálta.

Ugyanakkor Németországban egy gyűlölködő, bevándorlással vagy migránsokkal kapcsolatos posztért az „elkövető” több év börtönt is kaphat. Ilyenkor persze a szólás,- és véleményszabadság európai nagymesterei mélyen hallgatnak…

Ezek után ugyanakkor némileg meglepő a berlini regionális bíróság egyik legutóbbi vonatkozó döntése, amely kimondta, hogy a Facebook több gyakorlata is sérti a német fogyasztóvédelmi szabályokat. A személyes adatok kezelése és felhasználása megfelelő tájékoztatás nélkül történik és a törvényi garanciák is hiányoznak. Nem valósul meg a privátszféra védelme sem a bíróság szerint.