Kiindulópontként emlékezzünk meg arról, hogy alig pár éve Horvátországban az igenek kétharmados győzelmével népszavazást tartottak arról, hogy a házasság férfi és nő életközösségeként kerüljön be a horvát alkotmányba, gondoljunk a család és házasság fogalmáról nemrégiben Romániában lezajlott heves közéleti vitára és referendumra, gondoljunk csak a lengyel alkotmányra vagy a tavaly hivatalba lépett, jobboldali osztrák kormány családpolitikai intézkedéseire. Gondoljunk továbbá arra, hogy Közép-Európa számára ez a migrációs vitákban is felmerülő és ahhoz szorosan kötődő, meghatározó identitáspolitikai kérdés is. Érdemes megjegyezni, hogy – miként arra Schanda Balázs alkotmánybíró is rámutatott – az Alaptörvény szabályozási hiányt is pótol, hiszen több nemzetközi emberi jogi dokumentum, pl. a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya is emberi jogként ismeri el a házasságot férfi és nő között.

Autómentes hétvége családi programokkal a forgalomtól lezárt Andrássy úton 2018. szeptember 15-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


 

Magyarország a családjogi szabályozás újragondolásával élen haladt a kérdésben 2010 után, és példája ösztönzőleg hathatott említett szomszédainknál is. Ma a magyar Alaptörvény L) cikke védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között fennálló önkéntes életközösséget, és „a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, a családi kapcsolat alapjaként pedig a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt határozza meg. (Sajnos azok az érvek, hogy a család és házasság fogalmát egyáltalán nem szabad „összemosni”, hiszen a kettőnek nincsen szoros köze egymáshoz, egyértelműen a házasság intézményének eliminálását célzó törekvések, egy valóban létező és kiterjedt nonprofit hálózat, lobbimunka hatását mutatja pl. a romániai Szenátusban és sajtóban.) Az Alaptörvény L) cikkének következő, második bekezdése szerint: „Magyarország támogatja a gyermekvállalást”, míg a családok védelmét – a harmadik bekezdésben rögzítetten – sarkalatos törvény szabályozza.

Megjegyzendő, hogy hazánkban nem csorbulnak európai összehasonlításban az azonos nemű párok jogai, többek között a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvény rendezi a felek közötti jogkérdéseket. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi szabályozásban pedig benne foglaltatik, hogy nem lehet valakit nemi identitása vagy szexuális orientációja miatt emberi méltóságában megsérteni, bántalmazni.

Míg tehát a magyar alkotmány 2012 óta, a szlovák alkotmány 2014 óta lényegében kizárja a házasság lehetőségét az LMBTQ közösséghez tartozó egyének számára, amiként Lengyelország 1997-es alkotmánya is, mivel mindhárom legfelsőbb jogforrás férfi és nő életközösségeként értelmezi a házasságot. Horvátországban 2013 óta – egy népszavazás nyomán – ugyancsak ki van zárva alkotmányosan a szexuális kisebbségek házassága. Azonos neműek számára jelenleg nincsen házasság Ausztriában, Csehországban és Romániában sem.

A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény megszületése – az Alaptörvény végrehajtására – „önmagukban vett méltóságuk és értékük” miatt is, a magyar családok védelmét és jólétét növelő, kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezet megteremtését tűzte ki célul. E törekvést megvalósítandó számos családpolitikai intézkedést hoztak az elmúlt években, amelyek közül most néhányat kiemelünk az alábbiakban.

A családi adókedvezmény révén az „elmúlt nyolc év” 1900 milliárd forint megtakarítást hagyott a gyermeket nevelő családoknál, míg az első házasok adókedvezménye évente több mint 50 ezer házaspárnak segít a családalapításban. A második Orbán-kormány 2010-ben visszaállította a GYES (gyermekgondozási segély) időtartamát három évre, sőt 2014-től egy új támogatási formával, a GYED Extrával lehetővé tette, hogy az édesanyáknak korlátlanul lehet munkát vállalni a gyermek egy éves, 2016-tól pedig már féléves korától.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A családtámogatásnak ez a kialakult rendszere szervesen illeszkedik az alkotmányos környezetbe és az azt kiformáló jobboldali kormányzat értékrendjébe, amely az egész nemzeti közösség életét meghatározó egyéni döntésként fogja fel a családalapítást, és ebben a szellemben alakít ki ehhez – a közjót szolgáló áldozatvállaláson nyugodva – támogatási rendszert is. Az Alaptörvény XXX. cikk (2) bekezdése ennek megfelelően, a közteherviselés során írja elő a gyermekvállalás kiadásainak figyelembe vételét.

Ami az otthont illeti, a mai magyar alkotmányos és törvényi szabályozásban a családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti (beleértve mindazokat, akik amúgy közszerepet is vállalnak). Ezért fogadták el 2018 júliusában A magánélet védelméről szóló törvényt a kormány kezdeményezésére, hiszen az otthon és a családi élet tiszteletben tartása mindenkinek jár, és minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre. Az otthon nyugalma a még júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet, ami a rendszerben gondolkodással, végső soron a „családjogi rendszeralkotás” jelentőségével függ össze.

A közelebbi múlt demográfiai, népességmozgalmi tendenciái világosan jelzik a trendváltást, vagyis a kormány otthonteremtési programja elérni látszik célját. Az elmúlt esztendőkben ugyanis – friss adatok szerint – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 45 ezer gyermek vállalását segítette, és az otthonteremtési program bevezetése óta összesen 90 ezer családot tudtak támogatni. A gyermekvállalási kedv megnőtt, és a termékenységi arányszám a 2011. évi mélypontot jelentő 1,23-ról tavalyra 1,52-ig emelkedett, és ha a tendencia folytatódik, 10-15 éven belül megközelíthető a túlélésünket (a tárdadalom reprodukcióját) jelentő 2,1-es érték is. Ezt szeretné a kormány is, ezért 2018 októberében döntés született arról, hogy most már a kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású csok-kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik.

Mindezek jól mutatják, hogy a régi alkotmány szűkszavú megfogalmazásához képest családjogunk lényegét bővebben, és a kérdés társadalmi összetettségét korszerűbben is leképező Alaptörvény, az annak preambulumában is megfogalmazott – a család mint együttélési forma fontosságát elismerő – törvényi rendelkezések nem csupán üres szavaknak bizonyultak, hanem mára a társadalmi megújulásunk alapkövét jelentő morális és kulturális szimbólummá váltak.