A német nyelvű médiában ezt az útvonalat mecset-útnak is nevezik, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet (az út onnan kapta a nevét, hogy ezekben a nyugat-balkáni országokban jellemzően mecsetekben nyújtanak segítséget a többségében muszlim vallású migránsoknak).

Más adatok szerint 2018-ban egyedül Bosznia Bosznia-Hercegovina tízezres nagyságrendben regisztrált illegális határátlépést, míg Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma tavaly évközepi adatok szerint a 2017. évi érték 15-szörösére nőtt (2017 első öt hónapjában 162 ilyen eset volt, míg 2018 azonos időszakában már 2311).


 

A Nyugat-Balkán a legális belépők tekintetében is a legnagyobb kibocsátó térségek közé tartozik, azon belül pedig kiemelkedik Albánia: az EU-tagjelölt és NATO-tag országból 21 900 menedékkérő érkezett 2018-ban. A többi közt Montenegró és Albánia között ott feszülő migrációpolitikai konfliktus (a montenegrói fél szerint az albán hatóságok nem tesznek eleget az illegális migráció feltartóztatásáért) Magyarország délnyugati szomszédja, Horvátország esetében a (Bosznia-Hercegovina felöli) határvédelem megerősítését eredményezte. A boszniai idegenrendészet igazgatójának tavaly közölt adatai alapján 2018-ban mintegy tízezer illegális bevándorló távozhatott Bosznia-Hercegovinából Horvátországba, ami fokozhatja a migrációs nyomást Magyarország irányába is.

A kép illusztráció (MTI/EPA/Koca Sulejmanovic)

A migráció máig nem megfelelő kezelése növeli a terrorizmus miatt kockázatot, sőt fennáll a veszélye annak is, hogy korábban illegális úton Európába jutni próbáló migránsok utóbb legálisan érkezhetnek az Európai Unióba, legfőképpen Németországba. A Migrációkutató Intézet 2018-as elemzése alapján csak Bosznia-Hercegovinában 200-330-ra tehető azoknak az embereknek a száma, akik a közel-keleti konfliktusokban a fegyveres dzsihadisták oldalán harcoltak, míg a többségében muszlimok lakta Albániából mintegy 80 ember csatlakozhatott az Iszlám Államhoz. Irakban és Szíriában – 2014 és 2016 között – több mint 300 koszovói is harcolt a szélsőségesek oldalán, míg Macedóniába 80 ilyen veszélyes személy érkezett vissza.

Mindezek alapján érdemes csak értékelni az Európiai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018-ról szóló éves jelentését, amely szerint megnőtt a formai tekintetben szabályos módon (legálisan) Unióba érkezett migránsok száma – 2018-ban 115 ezer embert jelentett. Ezen belül kiemelendő a Nyugat-Balkán (különösen Albánia). Ami a menedékkérelmek számát illeti, az egész Európai Unió területére vonatkoztatva jelentős csökkenés figyelhető meg (2017-hez képest tavaly mintegy 30 százalékos visszaesés), azonban Németországban csak 15 százalékos mérséklődés volt az előző évhez viszonyítottan, ahol egyébként továbbra is magas arányban kapnak (a kérelmezők jó egyharmada) menedékjogot vagy más, németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt.

A trendek és adatok megerősíteni látszanak azokat a szakértői álláspontokat, amelyek szerint a terrorizmusveszély és a migrációs nyomás tekintetében továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelent a balkáni helyzet. A közel-keleti konfliktusok ugyanis általában nyugat-balkáni migrációs nyomásban jelennek meg, továbbá egyre nagyobb biztonságpolitikai kihívásként jelentkeznek az Afrika felől érkező migrációs hullámok is. Ez megalapozza egyes uniós határvédelmi intézkedések szükségességét, illetve korábbi intézkedések megerősítését is: ennek jegyében február elején a külső határvédelem megerősítése érdekében az uniós belügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a jelenlegi 400-ról 2027-ig tízezer főre emelik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) létszámát. A magyar kormányzat azonban világossá tette, hogy annak feltételével vesz részt ilyen együttműködésekben, hogy a Frontex nem sértheti meg a tagállamok szuverenitását, s önkényesen nem vonulhat be semmilyen országba átvenni a határ ellenőrzését.

Az EU-ban máig legfőbb migrációs desztinációnak számító Németország esetében nemcsak a terroristák Balkánon keresztül történő tömeges visszatérésére, hanem a németországi közegben, vagyis helyben radikalizálódó csoportok és személyek felderítésével kapcsolatos kihívásokra is figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági szolgálatok. Az Európai Unió területére legálisan érkező migránsok (még ha nem is potenciális terroristák) jelentős részének nincsen bűnügyi háttere, illetve például Németországban sokak tevékenysége nem a terrorizmushoz köthető (kábítószerkereskedéssel foglalkoznak vagy más bűncselekményeket követtek el), később azonban radikalizálódhatnak is. Németországban – tavalyi adatok szerint – mintegy 430 ezer koszovói migráns és 380 ezer Bosznia-Hercegovinából érkezett személy él; miután pedig Németországnak évi mintegy 400 ezer új bevándorlóra van szüksége a munkaerőpiacon, a migráció (berlini nyomásra történő) legálissá oktrojálása hosszabb távon komoly kihívások elé állítja az egész Európai Uniót.

Kijelenthető tehát, hogy a „legalizált” migrációval olyan, korábban még sikertelenül próbálkozó személyek is bejuthatnak majd az Európai Unió területére, akik a továbbiakban súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek az európai társadalmak polgárai számára.