A hivatalosan Európa-barát, „nyugatos” tüntetők legkevésbé európai módon mocskolódtak a hétvégén tartott ellenzéki dzsemborin. Egy, az öltözéke alapján Jobbik-szimpatizáns tüntető a videófelvételek tanúsága szerint nyomdafestéket nem tűrő, gyalázkodó módon minősített két szolgálatot teljesítő rendőrt, akiknek (és kollégáiknak) abban a helyzetben tanúsított higgadtsága példaértékűnek nevezhető.

 

A Facebookon meghirdetett, az ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, 2018. április 14-én (MTI-fotó: Balogh Zoltán)


Az alpári megjegyzések becsületsértő mivolta aligha vitatható, ugyanakkor a felmerülő bűncselekmény magánvádas jellege miatt az érintetteknek kellene saját becsületük, emberi máltóságuk védelmében feljelentést tenniük, miközben az atrocitások kétségkívül közhivatásuk gyakorlásával összefüggésben érték őket.

Korábban a kormánypártok részéről felvetődött az a javaslat, amely hivatalból üldözendő bűncselekménnyé tenné a rendőrök és más egyenruhások szidalmazását. „Egyre szaporodó jelenség, hogy a jogszerű intézkedést foganatosító rendőr, tűzoltó, katasztrófavédelmi szerv tagja verbális konfrontálódásnak van kitéve, amely közvetetten az állami szervekbe vetett tekintély csorbítására is alkalmas” – állt az akkori indoklásban, amely úgynevezett közvádas bűncselekménnyé minősítené át az egyenruhások sértegetését.

A hivatalos személyek – munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatban történő – fokozottabb büntetőjogi védelme indokolt lehet a fenti példa alapján is, ugyanakkor a jogalkotó bölcs mérlegelésére bízhatjuk a kérdés végleges eldöntését.

Más hivatásrendek esetén van pozitív példa e körben, hiszen bíráknál az ügyészség átveheti a vádló szerepét és képviselheti a bíró jogait magánvádas ügyekben, amely megoldásnak a lehetősége megvizsgálható rendőrök esetén is. Ez összhangban van az Európa Tanács szemléletével, amely szerint az emberi jogok európai egyezményének 10. cikke alapján a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelenti a közbiztonság védelme, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, illetve bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága erre több döntésében is utalt, amikor például a bíróság tagjait „felelőtlen bohócoknak”, „kreténnek”, „bolondnak”, valamint „hülyének” nevező magtartásforma esetén látni vélte az igazságszolgáltatás tekintélyének csorbulását.

E körben említhető továbbá a contempt of court, a common law, azaz az angolszász jogrendszer egyik sajátos jogintézménye, amely szó szerint a bíróság megsértését jelenti. Célja, hogy az igazságszolgáltatást megakasztó, azt károsan befolyásoló és annak hitelét romboló magatartásokkal szemben eszközt, fellépési lehetőséget biztosítson.

A bíróság megsértését jelenti különösen a tárgyalótermi szabályok negligálása, a peres ügyeknek a sajtónyilvánosságban oly módon történő értékelése, amely károsan befolyásolja a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, illetve például a bíróság megsértésének tekinthető a bírák, a bíróságok társadalmi hitelét aláásó bírálat is.

 

A Facebookon meghirdetett, az ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, 2018. április 14-én (MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Ez a jogintézmény meglehetősen széles fellépési jogkört biztosít az angolszász bíróságok számára. Az eljárásban részt vevő felek ellen emelhető ilyen vád, illetve az ügyvédek vagy más bírósági alkalmazottak, a személyzet ellen is adott esetben, esküdtek ellen, tanúk vagy olyan személyek ellen, akik kapcsolódnak egy ügyhöz, így például a tárgyalótermen kívüli tüntetők esetében is alkalmazható ez a jogintézmény.

Kategóriái szerint lehet polgári (civil) vagy büntetőjogi (criminal), így például a civil contempt általában magába foglalja a bíróság által elrendelt olyan cselekmény végrehajtásának elmulasztását, amely az egyének jogainak érvényesítésére vagy a polgári peres felek jogorvoslathoz való jogának biztosítására irányul. Például azon szülők esetében, akik megtagadják a bíróság által elrendelt gyermektámogatást. Másik példa: ha az eljárás egy felnőtt résztvevője megtagadja a vallomástételt, a bíróság megsértésével (contempt of court) vádolható, s így annak a kockázatát is vállalja, hogy bezárják.

Magyarországon a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról (1879. évi XL. törvénycikk) rögzítette, hogy „nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő, a ki nyilvános csoportosulás vagy zavargás esetén, a hatóság által a rend fentartására, vagy helyreállitására tett intézkedéseknek nem engedelmeskedik”.

Ugyancsak büntették azt, aki verbálisan túllépte a normalitás határait. „A ki a hatósági hivatalnokot vagy közeget hivatalos eljárásában sértő kifejezésekkel illeti, úgyszintén, a ki valamely hatósághoz intézett beadványában, a hatóságot sértő kifejezéseket használ: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő” – állt a jogszabályban.

 

A Facebookon meghirdetett, az ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, 2018. április 14-én (MTI-fotó: Balogh Zoltán)

A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyar rendőrség tekintélye 2007-ben mélyponton volt. A szemkilövetések, a békés tüntetők földön taposása, az azonosítószám nélküli rendőrök brutális fellépése az őszödi beszéd kiszivárgása után, beépült a magyar közgondolkodásba, és még hosszú időnek kell eltelnie, hogy az akkori események okozta sebek begyógyuljanak.

De ezt a folyamatot biztosan nem segítik a múlt szombati ellenzéki tüntetésen történtek.