Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, korábbi országgyűlési képviselő saját készítésű videófelvételen rögzítette, ahogy egy telefonbeszélgetésben, bírálja az Echo TV egyik műsorkészítő riporterét. A hétperces felvételen emiatt védekezésre kényszerülő műsorvezetőről készített felvételt a szocialista politikus – az érintett hozzájárulása nélkül – nyilvánosságra hozta, ezzel pedig törvénysértő, a magyar polgári jog normatív szabályozásával ellentétben álló cselekményt valósított meg.


Ennek jogi hátteréhez röviden érdemes definiálni a közbeszédben ma is gyakran alkalmazott közszereplő kifejezést, amely helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a közéleti szereplő kifejezést vezette be. A közszereplés fogalmi keretét a magyar bírói gyakorlat alakította ki, s a közéleti szereplő fogalma is nyitott, a Ptk. nem ad erre normatív meghatározást. Ide a bírói gyakorlat alapján nemcsak az a személy tartozik, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, hanem az is, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította – ebbe a körbe pedig a politikai műsorokra specializált televíziós csatorna riportere is belesorolható.

Főszabályként az érvényes, hogy a nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, ez alól azonban kivételt jelenthet, ha a felhasználás visszaélésszerű.

Annak vizsgálatakor, hogy a felvétel készítése, illetve felhasználása visszaélésszerű volt-e, a bírói gyakorlat gyakran hivatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, amelynek elvét a Ptk. 4. § (1) bekezdése mondja ki. A rendeltetésszerű joggyakorlás itt azt jelenti, hogy „a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon.”

Az Európai Parlament Multimédiás Központja által közreadott képen Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője felszólal a Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban, 2018. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Európai Parlament Multimédiás Központja/Genevieve Engel)

Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett – akár közszereplő – személyhez fűződő jogait. Az általános szabályt a Ptk. 75.§ (1) rögzíti, miszerint: „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” A (3) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Ebben az esetben azonban nincs, nem lehetett szó az érintett hozzájárulásáról.

Ha a felvétel az érintett nyilvános közszerepléséről készült, akkor ez a tény a visszaélésszerűséget kizárja a Legfelsőbb Bíróság az 1/2012. sz. büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatában foglaltaknak megfelelően. A fenti esetben azonban nem erről van szó, s itt fontos megjegyezni, hogy ebben a vonatkozásban feltétel, hogy az adott személy (akiről a nyilvánosságra hozott felvétel készült) a közszereplés szándékával, a nyilvánosság előtt való szereplés célzatával lépjen fel. Ennek alapján Ujhelyi a felvétel felhasználását visszaélésszerű módon valósította meg. A nyilvános közszereplés mindenképpen feltételezi a nyilvánosság előtt fellépő, megnyilvánuló személy erre irányuló szándékát (Győri Ítélőtábla ÍH2007.160.).

Megjegyzendő, hogy például egy képviselő esetén nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a választó bizonyos információkhoz hozzáférjen az érintett tekinteteben, ez a szempont azonban egy újságíró, riporter esetében általában hiányzik. Összességében tehát egy polikai gerillaakciónak indult telefonhívásból egy olyan jogilag aggályos helyzet keletkezett, amelyen különösen egy EP-képviselő sérelmes eljárásra esetében érdemes elgondolkodni.