A brüsszeli rendőrség megállította azt a kisteherautót, amelyen a magyar kormány – válaszul Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezetőnek a belga fővárosban korábban hasonló módon körbefurgonozott Orbán-ellenes plakátjára – Verhofstadt-kritikus plakátja volt elhelyezve. A plakát szövege arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európában 2015 óta százak haltak meg terrortámadásban, Verhofstadt még mindig azt hangoztatja, hogy nincs migrációs válság.


A magyar kormány plakátját szállító jármű 2018. november végén érkezett meg a belga városba, december elején pedig a magyar kormány Facebook-oldalán közölt videó arról számolt be, hogy a belga rendőrök megállították a magyar kisbuszt, igazoltatták a sofőrt, és leszedették vele a plakátot az autóról. A sofőr ellen eljárás indult.

Az Euronews megkereste a belga rendőrséget, ahol elismerték, hogy megállították a kisbuszt, és azt is közölték, hogy eljárást indítottak az azt vezető sofőr ellen, de azt már nem akarták elárulni, hogy miért foganatosítottak ilyen intézkedéseket.

A kisteherautón elhelyezett plakát elvileg tekinthető politikai hirdetésnek és reklámnak, illetve propagandának. Belgiumban egyébként nincs általános törvényi szabályozás a hirdetésekről és reklámokról. Brüsszel külön (harmadik) alkotmányos régió Belgiumban, de részben kiterjed rá a flamand és a vallón közösség hatásköre. A frankofón közösségi szabályozás egyébként szigorúbb a tekintetben, hogy a hirdetés – a kereskedelmi (!) kommunikáció – használhatja-e hirdetése tárgyaként politikai pártok üzeneteit. Az is kérdés, hogy a furgonokon elhelyezett plakátok mennyiben minősíthetők (a nyilvánvaló politikai tartalmon túl) egy EP-választási kampány részének? (Annak is minősíthetők.)

 

Kisteherautó óriásplakáttal. Az angol felirat jelentése: „Százak haltak meg terrortámadásokban 2015 óta… de Guy Verhofstadt azt mondja: nincs bevándorlási válság (2018.04.07.). Ez ostobaság!”
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az világos, hogy kereskedelmi jellegűnek egyáltalán nem tekinthetők, s a plakát eltávolíttatása – és a buszsofőr elleni eljárás megindítása – inkább arra utal, hogy a belga rendőrség politikai ügyként kezelte a magyar kormány „válaszát”, és kettős mércét alkalmazva cenzúrázott.

Egy ilyen politikailag visszás (ebben az esetben egyébként Vehofstadték részéről generált) vita „rendezésének” esetén fontos szereppel bírhat a viszonosság, amely egy magatartás hasonló magatartással történő viszonzását jelenti. A viszonosság elve alkalmazható a politikában is. Bizonyos értelemben pedig egy „elhangzott” vád és az arra adott válasz jogegyenlőségéről is beszélhetünk, hiszen végső soron egy belga EP-képviselő indított útnak saját óriásplakátot a belga fővárosban azért, hogy a brüsszeli EU-s támogatások („pénz”) elvételét szimbolizáló fotómontázzsal a magyar kormányzat hivatali korrupcióját próbálja sugallni az egyszeri belga (és nem belga) európai polgároknak. A Verhofstadt által kezdeményezett politikai akció egy külföldi kormány fejét állította lejárató kampánya célkeresztjébe.

Megjegyzendő, hogy a válaszadás (és általában a helyesbítés) joga azt a jogot jelenti, hogy valaki reagálhasson, s megvédhesse magát a nyilvános kritikával/váddal szemben ugyanazon a helyen, illetve azon a helyszínen, ahol a kritika/vád vele szemben megjelent. A válaszadás jogának biztosítása lehet például egy sajtóorgánum szerkesztőségi irányelvét és eljárásmódját érintő kérdés, de lato sensu olyan eset is, amikor például a megtámadott féllel szemben egy közlekedési eszközön nyilvánosan elhelyezett vádra születik válasz.

A véleményszabadság biztosítása egy demokratikus jogállamban alapvető fontosságú. Olyan alapvető emberi jog, amely képes megteremteni a lehetőséget arra, hogy különböző, akár egymással ellentétes nézetek, vélemények – például kritikák és ellenkritikák – cserélhessenek gazdát. E jog nem korlátlan, és visszaélni is lehet vele, miután a közlő akár tisztában lehet egy közlés, információ hamis voltával, illetve el is várható tőle az információ valóságtartalmának ellenőrzése – ezt pedig megtehette volna az érintett EP-képviselő is, mielőtt plakátkampányát elindította. Verhofstadt plakátján a magyar kormányfő közmegbízatásával összefüggésben, rágalmazó tartalmú üzenetet helyezett el.

Az offendált magyar fél formailag és tartalmilag hasonló – sőt azonosnak mondható – módon reagált a megtámadtatásra, s „válaszának” tárgyszintjén sokkal tényszerűbbnek tűnő közlést tett. A brüsszeli rendőrség által alkalmazott kettős mérce sértette a véleményszabadságot, így az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11., illetve 12. cikkét ebben a vitában, és a nyilvánosság csatornáin keresztül kért szakmai magyarázat helyett, a belga hatóság mostanáig nem nyújtott érdemi információt ebben az ügyben.