2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választással összefüggésben. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje bemutatta azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért volt állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Komássy Ákos, az MSZP jelöltje úgy védekezett, hogy „semmiféle szavazatvásárlásban vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen MSZP-s aktivista nem vett és nem is vesz részt”. Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára.

Budapest, 2009. november 19. Horváth Csaba egykori főpolgármester-helyettes (j) és Komássy ÁkosJózsefváros akkori szocialista polgármesterjelöltje beszélgetnek az MSZP józsefvárosi szervezete kampányzáróján (MTI-fotó: Kollányi Péter)

Magyarországon már a 20. század elején kiemelt figyelmet tulajdonított a jogalkotó a választások tisztasága és zavartalansága biztosításának, ez az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. törvénycikk. Mintegy a fenti esetet megelőzendő rögzítette a jogszabály, hogy az országgyűlési képviselő-választás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése.

Az a szabály, hogy a választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes ital árusítása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalomba hozatala tilos, jelzi, hogy mennyire fontosnak tartották akkoriban, hogy a választok felelős döntést hozhassanak.

A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az követi el a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt, aki többek között jogosultság nélkül szavaz, illetve aki arra jogosultat a választásban vagy népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik. A Btk. ezt három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

2013 végén a bajai időközi választás egy ahhoz fűződő videóhamisítási botrány kapcsán híresült el. A manipulált felvétellel a nagyobbik kormánypártot, vagyis a Fideszt próbálta rossz színben feltüntetni az ellenzéki nyilvánosság, de a felvételről hamar kiderült, hogy meghamisították. 2013. október 18-án a Hvg.hu közölte az anyagot „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel, és a cikk egyértelmű bizonyítékként tálalta azt, hogy szavazatvásárlás történt a választáson. Ennek kapcsán a Btk. szigorítására is sor került.

2013. október 13., Baja 32-es szavazóköre (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Az MSZP-vel kapcsolatban a 2000-es években több alkalommal is felmerült, hogy választási bizottsági tagjaik a választási napon – telefonon – tájékoztatták a pártközpontot azok nevéről, akik még nem mentek el rájuk szavazni (ezt mutatta már az egyik 2002-es botrányuk is). Ennek kapcsán tiltott adatbázisgyűjtési ügyük is volt már. Többen elfogadhatónak tartják azt az elméletet, hogy a korábbi választásokon Ron Werber akkori kampánytanácsadó útmutatásainak megfelelően számos alkalommal – titkos és tiltott adatbázisok alapján – próbáltak a választás napján passzív szavazókat mozgósítani. Nézzünk egy rövid áttekintést: 

  • 2002-ben az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatot hozott arról, hogy az országgyűlési választások napján tilos a névjegyzék alapján OVB-s információkat kiadni arról, hogy kik vettek már részt a szavazáson, és még kik nem. Ebből az MSZP miatt kerekedett botrány, ugyanis az első fordulóban – megszerzett információik segítségével – a szocialisták telefonon, lakótelepi kaputelefonokon szólították fel szavazásra addig még távol maradó szimpatizánsaikat. 
  • 2002-ben ugyancsak a helyi MSZP körül bontakozott ki választási csalási ügy a Szabolcs megyei Fehérgyarmaton, ahol a szocialisták által támogatott Kapolyi László képviselőjelölt nevében tejtermékeket kezdtek osztogatni a választókerülethez tartozó több oktatási intézményben. (Ez a természetbeli juttatásokkal való manipulálás egyik példája.) 
  • 2006 tavaszán a szocialista párt szolnoki irodájában videófelvételt készített egy helyi televíziós stáb arról a bekapcsolt számítógépről, amelyen tisztán látszott egy állampolgári neveket tartalmazó nyilvántartás (táblázat) azokról, akik ajánlószelvényeiket a szocialista jelöltnek adták. Az ilyen típusú adatrögzítést azonban a választási törvény egyértelműen tiltotta, ezért törvénysértés gyanúja merült fel. (A lefilmezett táblázat első oszlopában a kopogtatócédulát adó választópolgár sorszáma szerepelt, a következőben a neve, a település irányítószáma, majd a településnév, a lakcím, végül a személyi igazolvány száma.) 
  • 2009. január 11-én a Ferencvárosban időközi képviselő-választást tartottak, miután Gegesy Ferenc akkori polgármester, korábbi SZDSZ-es képviselő lemondott országgyűlési mandátumáról, és kilépett a pártból. Még 2008 decemberében, a választás kapcsán maga az SZDSZ is botrányba keveredett, ugyanis kampányfőnökük egy nyilvánosságra jutott felvételen kopogtatócédulák hamisításáról beszélgetett egy magát aktivistának kiadó fiatalemberrel. A felvételt az ellenzéki sajtó közölte. 
  • A 2010. tavaszi országgyűlési választáson a kormányzó MSZP átjelentkezési botrányba keveredett. Nyilvánosságra került ugyanis egy olyan hangfelvétel, amelyen a szocialista Szanyi Tibor átjelentkezések megszervezésére buzdít. Valószínű volt, hogy a felvétel még a választások első fordulója előtt készült. A felvételen Szanyi Tibor a kampánycsapata tagjainak azt mondja, hogy ismeretségi körükben kérjék meg az elkötelezett MSZP-s szavazókat, hogy jelentkezzenek át a 19-es választókörzetbe. 
  • A 2014-es önkormányzati választáson Ábel Attila, a XXI. kerület alpolgármestere közleményben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy egy szocialista párti aktivistaként bemutatkozó férfi azt ígérte választópolgároknak, hogy ha támogatják az MSZP jelöltjét, akkor segíti nekik kifizetni a bérletidíj-tartozásukat. (Pénzügyi segítségnyújtás hamis és manipulatív ígérete.) 

Fideszes kormánypárti képviselők 2017. április 25-én törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elnökének „a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” címmel. A javaslat azt célozza, hogy üzletemberek és hozzájuk köthető pénzügyi csoportok ne tudják befolyásolni a demokratikus választási versenyt, és ezáltal torzítani a választáson indulók esélyeit.

MTI-fotó: Szigetváry Zsolt

Meg kell őrizni a választás tisztaságát, de a gátolni kívánt jelenség kapcsán felmerül a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázata is; a lekötelezett pártok a közpénzek csalárd, részrehajló juttatásával viszonozhatják a korrupt finanszírozást.

Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus szerint a politikai morál természetéből adódóan bizonytalan fogalom, és úgy tűnik, a magyar baloldal nemcsak erkölcsi alapon áll hadilábon a tisztességéggel és a fair verseny szabályrendszerével. A mostani választásokon így tehát nemcsak jó és a rossz, a sikeres és a sikertelen, a nemzeti és a kozmopolita, hanem a tisztességes és a csaló is megküzd majd egymással.