Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának (ENVI) egyes tagjai mostanában egy az orvosi marihuánával kapcsolatos javaslaton is dolgoznak, amely a szerre vonatkozó jogszabályokat harmonizálná az Európai Unión belül. Az EP képviselők kiegészítései után, a szöveget be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, amelyet jóvá kell hagyni, hogy a Parlament és a Miniszteri Tanács által megvitatható és kiegészíthető, vagy közvetlenül elfogadható legyen. Amennyiben az állásfoglalás a hosszú folyamat végén elfogadásra kerül és uniós jogi normává válik, az arra szorítaná rá a tagállamokat, hogy elfogadják a szabályozást.

A tagállamok kényszerítése azonban erősen vitatható egy olyan kábítószer, pszichedelikum kapcsán, amely fogyasztásának hosszú távú hatásai még nem pontosan tisztázottak, sőt számos kutatás a fogyasztás negatív kockázati tényezőire mutat rá.

A világszerte használt pszichoaktív szer lobbija mögött ma már dollármilliárdok állnak, s a népszerűségét tekintve ötödik helyen áll a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma után. A küzdelem kitartó: például 2010-ben Soros György amerikai üzletember egymillió dollárt adományozott annak a szervezetnek, amely a marihuána legalizálásáért kampányolt Kaliforniában. A fű legalizálásáról 2010 őszén tartott népszavazást még elbukták, de a 2016-os referendumon már 57%-os többséggel győztek a kannabisz kaliforniai hívei. 2012 decemberében Washington állam – első USA-tagállamként – törvénybe iktatta a marihuána használatát saját jogában, miután a helyi népi kezdeményezésre megtartott népszavazáson 56% voksolt a legalizálásra. (A szer használata szövetségi szinten továbbra is törvényellenesnek minősül a szövetségi törvények szerint). Colorado államban ugyancsak 2012 őszén, népi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen 55%-os többség szavazott a legális kannabisz mellett.

Soros a kannabiszküzdelemben használja az Európai Unió intézményeit is, így például egy – a DC Leaks által az Open Society Foundations belső adatbázisából 2016 augusztusában kiszivárogtatott – „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot sorol fel a Soros-birodalom megbízható embereként. A milliárdos minden évben részt vesz uniós fórumokon és tanácskozásokon, kvázi szabad bejárása van a brüsszeli Európai Bizottság elnökéhez és biztosaihoz is. Nem mellékesen, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke, a román Adina Vălean is rajta van a megbízhatósági „Soros-listán”, és a milliárdos üzletember befolyása folyamatosan ott erezhető a testület munkájában.

Érdemes megemlítenünk néhány vonatkozó orvosi kutatást. Rebecca Kuepper kutatópszichológus és munkatársainak 2010 előtt elvégzett, tíz éves utánkövetéses vizsgálata például olyan 14-24 éves személyeket vizsgált, akik addigi életük során még nem voltak pszichotikus állapotban, és a marihuánahasználatot mint az eseti pszichotikus tünetek megjelenése tekintetében kockázatos tényezőt vizsgálta a kutatás. A vizsgálat eredményei alapján Kuepper azt is lehetségesnek tartja, hogy a marihuána használata elméletileg növelheti a tartósan fennálló pszichotikus tünetekkel járó pszichotikus zavar kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a kapudrog-teóriát sem sikerült eddig teljesen cáfolni, vagyis a marihuánahasználat növelheti annak valószínűségét, hogy használója később kipróbálja a „keményebb” drogokat is. Inkább ezt látszik erősíteni a fiatalkorúak marihuánahasználatával kapcsolatos prevenciók gyakorlata is: a fiatal marihuánahasználókat ugyanis mindig úgy kell tekinteni a megelőző kampányok esetében, mint akik a kábítószer által veszélyeztetett kockázati csoportba tartoznak.

Ha indirekt módon is, de a kapudrog-elméletet erősíti az, hogy az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon 2015-től 2017-ig elvégzett kiterjedt longitudinális vizsgálatok világos összefüggést mutattak a marihuánahasználat és a későbbi droghasználat során jelentkező rendellenességek megnövekedett valószínűsége között. Az egyik ilyen vizsgálat – amelyet bristoli kutatók végeztek – azt is kimutatta, hogy a 13-18 éves brit serdülők egyötöde alkalmanként vagy rendszeresen használta már a kannabiszt, s ezek a fiatalok nagyobb valószínűséggel haladtak előre korai felnőttkorban a káros kábítószerhasználattal kapcsolatos viselkedések felé.

A marihuána legalizálása súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz közép- és hosszú távon az egyes társadalmakban. A Georgia állambeli, atlantai Emory Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya nemrégiben megállapította, hogy azokban az államokban, ahol legalizálták az orvosi marihuána használatát, és növekedett az általános marihuánahasználat is, ott a 21 éves és idősebb felnőttek körében emelkedett a túlzott alkoholfogyasztás is. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás növekedése azért aggasztó, mert ugyan maga a marihuána is hordoz közvetlen egészségügyi és társadalmi kockázatot, az alkohol számos további közegészségügyi, biztonsági problémát, például májkárosodást, halálos autóbalesetet vagy éppen olyan erőszakos magatartásokat okoz, amelyek a bűnözést ösztönzik, és destabilizálják a társadalmat. Egy 2018 októberében nyilvánosságra került tanulmány az amerikai Insurance Institute for Highway Safetytől, világosan kimutatta, hogy három, a marihuánát legalizált szövetségi államban (Colorado, Washington és Oregon) 5,2%-kal több a közlekedési baleset, mint a velük szomszédos USA-államokban.

A marihuána, vagyis „fű” rendszeres használata pszichés és mentális zavarokhoz vezethet, és sokakban dinamikusan aktiválhatja az esetleg már meglévő látens hajlamot a pszichés betegségekre. A szer tömeges használata olyan rizikókat is hordozhat magában, amiket a mai kutatások alapján még látunk, vagy nem tudjuk pontosan kimutatni ezek megjelenését. Kétségtelen: az erős gazdasági és politikai háttérlobbi szeretné gyorsítani a kannabiszhasználatot pozitívan alátámasztó kutatásokat, amiként az Európai Parlament szakbizottságában is van erre irányuló szándék, hiszen az üzletileg remekül hasznosítható szárított, megtermékenyítetlen kerdervirágzat remélt jövőbeli tömeges biznisze szinte kimeríthetetlennek tűnik.

A hazai jogszabályi környezet tiltja a kannabisz terjesztését, a szer kikapcsolódási célú használatát, továbbá engedély nélküli gyógyászati célú használatát is. A 2013-tól hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorította a kábítószerekkel (így a marihuánával) kapcsolatos büntetési tételeket: a szer csekély mennyiségű fogyasztása – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a 178. § (6) bekezdése szerint. Ezt csak ún. eltereléssel lehet elkerülni: vagyis a drogfogyasztó egy hat hónapos kezelésen való részvételt vállal, s ha ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. 2016-ban az elterelésen résztvevők mintegy hetven százaléka marihuánahasználat nyomán kapott kezelést.

A Brüsszelt egyre eluraló marihuánalobbi megállítása nemzeti érdek: a drog okozta esetleges egészségügyi kockázatokkal egy olyan országban, ahol így is minden tizenegyedik honfitársunk alkoholbeteg, súlyos terheket róna a szociális rendszerre és az egészségügyre.