Az Európa Tanács (ET) Kínzás és az embertelen, vagy megalázó büntetések, vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottságának legújabb jelentése szerint röszkei és a tompai tranzitzónában, illetve a magyar-szerb határszakaszon a menekültek kockázatnak vannak kitéve, fizikai és lelki bántalmazás érheti őket. A hvgonline által szemlézett dokumentum alapján az ET-jelentés legmegrázóbb része az embertelen bánásmódról és a Szerbiába való visszatoloncolásokról szóló fejezet.

Menekültek a magyar-szerb határ szerb oldalán, a vajdasági Kelebiánál (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)


 

Az Európai Unió tagállamainak 2015-ben és 2016-ban meg kellett tapasztalnia, hogy egy alaposan megtervezett terrortámadás milyen erővel képes megváltoztatni a térségben élők társadalmi-, gazdasági- és politikai viszonyrendszerét. Az európai kontinens sebezhetőségére rávilágító, kíméletlen brutalitással végrehajtott madridi támadások viszont egy egészen új dimenziót adtak a terrorizmus elleni küzdelemnek, hiszen az uniós igazságszolgáltatás nem rendelkezett megfelelő jogszabályi háttérrel a nemzetközi terrorizmus elleni jogi fellépéshez, miközben a terror már az Európa közösségét is fojtogató véres valósággá vált. (Dr. Salla Orsolya) És valóban, az EU törekvései szinte kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha a nemzeti határellenőrzési hatóságok meg tudják akadályozni az ellenőrizetlenül érkező illegális bevándorlók bejutását a schengeni külső határoknál.

Nem ez az első és vélhetőleg nem az utolsó eset, hogy akár az Unió, akár az ET, akár az ENSZ bírálja a magyar jogi, biztonsági és fizikai határzárat és ezzel szoros összefüggésben a kormányt. Az érintett szupranacionális és nemzetközi szervezeteknek e körben viszonylag könnyű dolguk van, hiszen valószínűleg nincs még egy ilyen kiszolgáltatott, gyenge (Robert Kagan) már-már katatón térség, mint az öreg kontinens.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban példának okáért mind a szövetségi, mind az állami szinten más elképzelésekkel találkozhatunk, ha határvédelemről van szó. Nem véletlen, hogy a mexikói külügyminisztérium több esetben is sérelmezte az amerikai bevándorlásügyi hatóságoknál, hogy mexikói állampolgárokat halálosan megsebesítettek amerikai határőrök.

A mexikói határon ugyanis a migránsok jellemző halálokai nemcsak a vízbefulladás, hypothermia, vagy a balesetek (autó, vasút stb.), néha a polgárőrök által elkövetett gyilkosságok, vagy a mexikói külügy által előbb említetten sérelmezett, határőri erőszak miatt bekövetkezett és vizsgált halálesetek is gyakorinak tekinthetőek. Az amerikai határőrség adatai szerint például 1998-2004 között 1954 migráns halt meg határátkelés közben, különböző okok folytán.

Az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó fal a kaliforniai Tecate térségében (Fotó: MTI/EPA/Paul Buck)

Az „intenzív határőrizet” következtében például az ötödik körzeti (Arizona állambeli) fellebbviteli bíróság 2014. június 30-án hozott ítélete alapján a meggyilkolt fiatal mexikói családjának joga van beperelni a szövetségi határjárőr ügynököt. A döntés precedens értékű, ugyanis először lett kimondva országos szinten, hogy egy Mexikóban (a határ túloldalán) meggyilkolt személy családjának joga van perelni Amerikában.

Az USA-ban szövetségi szinten a határvédelemről szóló 2006. évi törvény (Secure Fence Act of 2006) rendelkezik a határellenőrzés megvalósításával, és a jogszabály célja, hogy az Egyesült Államok nemzetközi szárazföldi és tengeri határait a hatóságok megfelelően és folyamatosan ellenőrizzék.

Ezen intézkedések között szerepel az Egyesült Államok nemzetközi szárazföldi és tengeri határainak szisztematikus felügyelete a személyi és technikai feltételek hatékonyabb kihasználása által, beleértve a pilóta nélküli légi járművek, földfelszínre telepített érzékelők, műholdak, radarok és kamerák használatát. Továbbá: a fizikai infrastruktúra javítása, ideértve a további ellenőrző pontok létesítését, a kedvezőtlen időjárási körülmények között is használható utak biztosítását és a járműsorompók üzemeltetését, abból a célból, hogy megakadályozzák az idegenek illegális belépését az Egyesült Államok területére és biztosítsák az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatalának könnyebb hozzáférését a szárazföldi és tengeri határokhoz.

A törvény magva azonban a kerítésről és a fizikai akadályokról szóló harmadik szakasz. A jogszabály előírja, hogy a végrehajtás során a Belbiztonsági Minisztérium legalább kétrétegű megerősített kerítést, további fizikai akadályokat, utakat, világítást, kamerákat és érzékelőket telepít, és itt precízen és részletesen meghatározza a földrajzi helyeket is, ahonnan a mérföldben megadott távolságokat számítja.  A norma szerint: „a határok működésének ellenőrzése kifejezés magába foglalja az Egyesült Államok területére történő minden illegális belépés megakadályozását, ideértve a terroristák, az illegális bevándorlók, a terrorizmus eszközeinek, a narkotikumoknak és más csempészárunak az országba jutását.”

Ehhez képest minimum kétségekkel kell fogadnunk az Európa Tanács azon megállapításait, miszerint jogilag aggályos lenne, hogy „magyar hatóságoknál elterjedt az a gyakorlat, hogy amikor elfognak egy menekültet (illegális bevándorlót) a magyar oldalon, felveszik az adatait és fényképet készítenek róla, mielőtt visszatoloncolják Szerbiába.” Szintén elgondolkodtató, hogy miért tartja fontosnak az ET, hogy bírálja hazánkat azért, mert csupán két tranzitzónát működtet, ahol „az internet lassú, így gyakran akadozik a kommunikáció”. Apró szépségtapasz csupán, hogy a jelentés szerint a „magyar hatóságok megpróbálnak tisztességes körülményeket biztosítani a tranzitzónákban.”