A prepolitikus az a személy, aki meg kívánja magát méretni példának okáért országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, de még nem nyerte el a tisztséget. Egyfajta függő jogi helyzetben van, amikor már kvázi úgy érezheti magát az ember, hogy közjogi értelemben valaki, de még nem az. Robert Kennedy szenátor 1968-ban bekövetkezett meggyilkolása óta az Egyesült Államokban az elnökjelöltek is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak. Nagy fekete autókkal, testőrök gyűrűjében kampányolják keresztbe-kasul az országot, majd esetleg úgy járnak mint Hillary Clinton, aki persze bukása után a férjének, mint volt elnöknek köszönhetően csupán részben kellett, hogy kiváltságaitól megváljon. A legtöbb volt elnökjelölt azonban nem ilyen szerencsés, mehet vissza az egyetemi katedrára, vagy egy jól fizető tanácsadó cég arcaként élheti a hétköznapi emberek életét.


A 2010-es esztendőben, miután összegyűlt a megfelelő számú kopogtatócédulája, a Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületben jelöltként nyilvántartásba is vették a Sciennet-ügy gyanúsítottját, Leinemann Zsoltot, aki 2009 óta előzetes letartóztatásban volt. Akkor az ügyben jogi védelmet ellátó Futó Barnabás ügyvéd azzal érvelt, hogy az érintett megszerezte a mentelmi jogot is, így azonnali hatállyal fel kell függeszteni vele szemben a büntetőeljárást, továbbá az ügyészségnek haladéktalanul kezdeményeznie kell az előzetes letartóztatás megszüntetését.

Leinemann Zsolt MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Leinemann Zsolt (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

Sőt, miután az Országos Választási Bizottság (OVB – a Nemzeti Választási Bizottság jogelődje) nem függesztette fel a gyanúsított mentelmi jogát, az érintett indulhatott független képviselőjelöltként. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a választásokon jelölt azonban nem szerzett mandátumot a választókerületében, így mentelmi jogosultsága megszűnt.

Az ügy nem volt unikális, hiszen ugyanebben az évben az OVB nyolc képviselőjelölt több mint egy tucat büntetőügyében határozott, és öt személy esetében tartotta indokoltnak a mentelmi jog felfüggesztését. Ugyanakkor a testület nem függesztette fel például Hatvani Csaba MSZP-s képviselőjelölt, illetve Egyed Zsolt, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listavezetőjének mentelmi jogát.

A napokban a képviselőjelöltek immunitásának kérdése a Czeglédy-ügyben újra előtérbe került, mivel a volt szocialista politikus úgy döntött, hogy indul áprilisban az országgyűlési választásokon, így ha az aláírásgyűjtő ívét legalább 500-an aláírják, igazolt képviselőjelöltté válik, és szabadulhat az előzetes letartóztatásból.

Jóllehet esetében előreláthatólag a mentelmi jog vonatkozásában a Nemzeti Választási Bizottság dönteni fog, ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyész általánosságban úgy fogalmaz erről tudományos értekezésében, hogy az egy-két napon belüli választási bizottság általi felfüggesztés után kérdéses, hogyan lehet újra előzetesbe helyezni az érintettet.

Czeglédy Csaba ügyvéd, a baloldal szombathelyi városi képviselője a Szegedi Járásbíróságon, 2017. október 13-án

Polt Péter e körben úgy érvel, hogy a magyar szabályozás a személyi kört szélesebben húzta meg, mint a legtöbb ország, hiszen a képviselők mellett kiterjeszti a védelmet a képviselőjelöltekre is. Ennek megfelelően a sérthetetlenség akkor is megilleti a képviselőt, ha az adott cselekményt képviselői vagy képviselőjelölti minőségének bekövetkezte előtt követi el, de az eljárás még folyamatban van, vagy meg sem indult képviselőjelöltség vagy képviselővé választása után.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy egy, az alkotmányjogi szakirodalmában elterjedt nézet alapján a képviselőjelölti immunitás – annak külön nevesítése nélkül – pusztán a véleménynyilvánítási szabadság védelmének széles körű mivolta miatt önmagában is erősnek mondható, illetve az Alkotmánybíróság 7/1997. (II.28.) számú határozata szintén a képviselőjelölti feltételes eljárási mentesség alkotmányos követelménye mellett érvel.

Összességében kijelenthető, hogy természetesen a mentelmi jog sem biztosít korlátlan védelmet birtokosának, pláne nem enged visszaélésszerű joggyakorlást a jogosultnak. Ráadásul azok fölött, akik korábban Magyarországon büntetőeljárás, hovatovább kényszerintézkedés hatálya alatt kívánták magukat választásokon megméretni, legtöbbször a szavazók mondtak végleges elmarasztaló ítéletet.