Az elmúlt évtizedekben a magyar igazságszolgáltatás igazgatási része jelentősnek mondható technikai fejlődésen ment keresztül. Megjelent például a Via Video rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus úton történő tanúvallomás megtételét, kiválta a személyes megjelenéssel járó kellemetlenségeket. A teljességre való törekvés kapcsán jegyezzük meg, hogy az un. Digitális Bíróság Projekt elemei az Ítélkezést Támogató Rendszer (ÍTR), az Ügyfél Iratbetekintő Rendszer (ÜIR), illetve a Lajstromirodai Iratbetekintő Rendszer (LIR).


Az Európai Unió Tanácsa már két esztendeje elfogadta az első európai etikai okmányt a mesterséges intelligencia igazságügyi rendszerekben való felhasználásáról. A szóban forgó Charta olyan alapelvekből áll, melyek útmutatást nyújthatnak a politikai döntéshozóknak, a jogalkotónak és az igazságügyi szakembereknek, amikor harcolnak a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével, valamint a nemzeti bírósági folyamatokban történő alkalmazásával.

A kép illusztráció (MTI/Az Európai Unió Tanácsa/Mario Salerno)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Az Európai Unió Tanácsa/Mario Salerno)

A szakmai alapot elsősorban az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatta, amely a tagállamoktól gyűjt adatokat. A szakbizottság nézőpontja, mint ahogy az a Chartából is kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az igazságszolgáltatás területén hozzájárulhat a hatékonyság és a minőség javulásához. Azonban annak a gyakorlatban történő átültetését felelősségteljesen kell végrehajtani, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Európa Tanács személyes adatok védelméről szóló egyezménye is deklarál. A CEPEJ számára alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia továbbra is az általános érdekű szolgálat eszköze legyen, és használata során tiszteletben tartsák az egyéni jogokat.

Nemrégiben az érintett igazságügyi szakmai bizottság az alábbi alapelveket határozta meg, amit tiszteltben kell tartani a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő alkalmazásakor:

  • Az alapvető jogok tiszteletben tartásának elve: annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia eszközök és szolgáltatások kialakítása és megvalósítása összeegyeztethető legyen az alapvető jogokkal;
  • A diszkrimináció tilalma: kifejezetten megakadályozzák az egyének vagy az egyének csoportjai közötti bármilyen megkülönböztetés kialakulását vagy fokozását;
  • A minőség és a biztonság elve: a bírósági határozatok és adatok feldolgozása tekintetében, tanúsított források és immateriális adatok felhasználásával, multidiszciplináris módon kidolgozott modellekkel, biztonságos technológiai környezetben;
  • Az átláthatóság, a pártatlanság és a méltányosság elve: az adatfeldolgozási módszerek hozzáférhetővé és érthetővé tétele, a külső ellenőrzések engedélyezése;
  • „felhasználói ellenőrzés alatt” elv: a vényköteles megközelítés megakadályozása és annak biztosítása, hogy a felhasználók tájékozott szereplők legyenek, és hogy megválaszthassák az ellenőrzés eszközét.

A CEPEJ szerint továbbá biztosítani kell ezen alapelvek tiszteletben tartását a bírósági határozatok és adatok algoritmusok általi feldolgozása és felhasználása során.

A mesterséges intelligenciát az igazságügyi rendszerekben meghonosítani kívánó Charta kifejezetten a bírósági határozatok és az adatok mesterséges intelligenciával történő feldolgozására vonatkozik. E tekintetben a jelenleg kidolgozás alatt álló néhány eszköz célja a jogi szakemberek támogatása a jogi kutatások elvégzésében vagy a bíróság elé terjesztett ügyek lehetséges kimenetelének előrejelzésében (az úgynevezett „prediktív igazságszolgáltatás” eszközei). Mások felhasználhatók a bíróságok támogatására az ügyek kezelésében (például a beolvasással és a kérelmek hozzárendelésével a felelős bírósági szekciókhoz), vagy a bíróságok teljesítményének elemzésére. Ezenfelül ezeket az eszközöket a peres eljáráson kívül is lehet használni, például az online vitarendezés keretein belül.

Számos országban már implementálták a mesterséges intelligencia alkalmazását. Ilyen többek között Ausztria, Anglia, Wales, Franciaország, Litvánia, Hollandia.

A mesterséges intelligencia ilyen felhasználásával feltett első kérdés nem az, hogy hasznos vagy káros, kívánatos vagy más -, hanem inkább arról szól, hogy a javasolt algoritmusok elérhetik-e a kívánt eredményt?

Nadine Schüttel, a Karlsruhei Technológiai Intézet Alkalmazott Jogtudományok Centruma munkatársa már 2015-ben azt fejtegette, hogy az alternatív vitarendezési fórumokon, különösen a választottbírósági rendszerben be lehet-e vezetni az internetes bíráskodást. A vitarendezés az interneten – a jövő vagy tévút című könyvében megállíthatatlannak festette le az internet és a mesterséges intelligencia előretörését egyes igazságügyi szegmensekben. Küszöbön az online bíráskodás?