2018-ban becslések szerint, mintegy 2 299 emberek meghalt, vagy eltűnt a Földközi-tengeren átkelés közben Ez átlagosan több mint hat haláleset naponta. 2017 közepe előtt, a tengeren bajba jutott migránsok jelentős részét olyan NGO-k által működtetett hajók mentették a vízből, amelyek humanitárius megbízatással rendelkeznek a halálos kimenetelű balesetek visszaszorítása és a megmentett migránsok biztonságba helyezése érdekében – állítja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Egyes tagállamok hatóságai azonban szerintük 2018 óta ezekre a szervezetekre ellenségként tekintenek és azzal, hogy lefoglaltak mentőhajókat, letartóztatták a személyzet tagjait, és jogi eljárásokat kezdeményeztek ellenük elfogadhatatlan helyzetet teremtettek.


Az Ügynökség szerint jelenleg csupán 6 db civil hajó aktív, azonban ebből hárommal szemben (Moonbird, Sea Watch 3, Mare Liberum) jogi eljárás van folyamatban. A kimutatás alapján 17 vízi jármű inaktív (6 ellen folyik vizsgálat), köztük a legismertebbek, így az Aquarius, az Open Arms, illetve a Lifeline is.

Az EU-s intézmény szerint a civil társadalom megpróbál segíteni abban, hogy megmentsen háborút vagy üldözést elszenvedő bevándorlókat, vagy olyanokat, akik egy jobb élet reményében embercsempészek és emberkereskedők áldozataivá váltak.

A két illegális migrációs tevékenység éles megkülönböztetése a nemzetközi jogban nem régi fejlemény: a 2000 decemberében elfogadott Palermói Szerződés tette meg az első lépést a pontos fogalmak kialakításával.

Az emberkereskedelmet az embercsempészéstől az alábbi három fő elem különbözteti meg:

  • „beleegyezés: a határokon átcsempészett migránsok beleegyeztek a csempészésbe, míg az emberkereskedelem áldozatai vagy egyáltalán nem adták beleegyezésüket, vagy a beleegyezés az emberkereskedők megtévesztő cselekményének eredménye volt;
  • kizsákmányolás: míg az embercsempészés cselekménye befejeződik a határ átlépésével, addig az emberkereskedelem lényegi eleme az áldozat folyamatos kizsákmányolása haszonszerzés céljából;
  • határokon átnyúló elem: míg az embercsempészés lényegét a határ átlépése adja, addig az emberkereskedelem megvalósulhat anélkül, hogy az áldozatot másik országba vagy az országon belül más helyre szállítanák.”

Az Unió tagállamai ahelyett, hogy hálásak lennének, még akadályozzák is az NGO-kat ebbéli tevékenységükben – hangsúlyozza az Ügynökség, miközben rámutat arra, hogy bár több ország is érintett jogi eljárások kezdeményezésében, így Németország, Görögország, Olaszország, Málta, Hollandia és Spanyolország, több esetben a vádak alaptalannak bizonyultak.

A valóság a fentiekkel szemben az, hogy az Europol adatai szerint évről évre az embercsempészettel foglalkozó bűnözői csoportok bevétele hozzávetőlegesen 3,3-6,6 milliárd euró (1000-2000 milliárd forint) között mozog, és az Iszlám Állam terjeszkedése töretlenül folytatódik Líbiában, ennek köszönhetően jelenleg tíz- és százezrek állnak az ország földközi-tengeri partvidékén, arra várva, hogy az embercsempészek bárkáin Európába jussanak. Egy „jegy” ára egy-egy ilyen halálhajóra mintegy 1500 font (640 ezer forint), és ennek nem kis része a terrorállamot gazdagítja.

Az ábra forrása az EU Alapjogi Ügynöksége

Egy korábbi felmérés szerint, amiről a Time magazin számolt be, az Iszlám Állam a csempészek hasznának lefölözésével 22-55 millió dollárra (6,2-15,5 milliárd forintra) tett szert 2014-ben, ezzel a terrorállam egyik komoly finanszírozási alapjává vált, amelynek éves költségvetését a felmérés egyébként durván 500-800 millió dollárra (140-225 milliárd forintra) becsülte. Ugyanakkor az Iszlám állam főbb forrásai továbbra is az olaj és a műkincsek feketekereskedelme, valamint a váltságdíjak.

Mindezen folyamatok kapcsán nem lehet megkerülni sem az EU és annak Sophia, Triton és Mare Nostrum nevű tengeri hadműveletei kapcsán felmerülő felelősségét, de ugyanúgy bűnösség terheli a tengerbe veszett migránsok számának folyamatos növekedése kapcsán az NGO-kat is. Összességében ugyanis statisztikailag bizonyítható, hogy az embercsempészek által útnak indított elsősorban afrikai bevándorlók jelentős részét már az említett kör hajói juttatják el az Európai Unió partjaihoz. Az embercsempészek gyakorlatilag – legalábbis az elmúlt időszakig – bekalkulálták az EU és a civilek segítő közreműködését. A legújabb fejlemények kapcsán még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de vélhetőleg – elsősorban az olasz kormány intézkedéseinek köszönhetően – jelentősen visszaeshettek az érintett szervezett bűnözői csoportok bevételei.

Az embercsempész-hálózatok felszámolására 2016. február 22-én új központot hozott létre az Európai Unió. A migrációs válsággal összefüggésben az európai rendőrségi hivatal (Europol) részeként működő központot (EMSC) Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja avatta fel Hágában. Az Európai Bizottság akkor azt ígérte, 2016 végén további javaslatokat fog tenni az embercsempész hálózatok és bűnözői csoportok felszámolására hozott uniós szabályok erősítésére, ez az ígérete a mai napig beteljesületlen maradt, mint ahogy az embercsempészet elleni küzdelemben is vesztésre áll az EU.