Sargentini különjelentés – mi várható az elcsalt szavazás után?

2018. szeptember 15.

A tartozódó voksok figyelmen kívül hagyása példátlan jogsértés, amely egy demokratikus rendszerben semmissé teszi az adott szavazás eredményét.

„2018. szeptember 12-én az Európai Parlament többsége megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést: a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.”

A hírekben a fenti tartalmú kijelentés volt olvasható, azonban az alábbiakban kifejtett okfejtés szerint a tényleges jogi helyzet ezzel ellentétes.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A jelentés elfogadásához több, mint a szavazatok kétharmadára, valamint az összes EP-képviselő abszolút többségének a támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás az EP jogi szolgálatának állásfoglalása szerint nem számított leadott szavazatnak pedig akár a nyelvtani, akár a jogi elemzés elvégzése után kizárólag arra az egyértelmű következtetésre juthatunk, hogy a tartózkodó voksot is leadták az érintett képviselők. 48 személy döntött úgy, hogy él a lehetőséggel és a felkínált három lehetőség közül a tartózkodást választja.

Teljes cikk

A Sargentini jelentés és a magyar EP képviselők viszonyulása a magyarság érdekeihez

2018. szeptember 07.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Felvetődik a kérdés, hogy miként értékelhető azoknak a magyar EP-képviselőknek a tevékenysége, akik a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés uniós alapértékek betartásáról rendelkező 7. cikkelyének alkalmazását megszavazzák.

2017. május 17-ei ülésén az Európai Parlament állásfoglalást szavazott meg a magyarországi helyzettel kapcsolatban: a dokumentumot 393 támogató vokssal 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett fogadták el. Az állásfoglalásban ez áll: „A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet.” Az igennel szavazók között volt magyar európai parlamenti képviselő, kérdés azonban, hogy a politikai és erkölcsi következményeken túl, lehet-e bármiféle eljárást lefolytatni az érintett politikusokkal szemben?

Kiindulópont, hogy napjaink indulatoktól szinte természetszerűleg átfűtött közéletében időnként szó esik a gyűlöletről és annak sajátos megnyilvánulási formáiról. Például valóban létezik idegengyűlölet, amiként a saját nemzet, közösség iránti ellenszenv is: mindkettőre láttunk eseteket például a magyarellenességben testet öltve. A magyarok ellen irányuló érzület és aktivitások kapcsán érdemes néhány gondolatot szentelni a téma tengerentúli előképének, amely megmutatja, hogy eltérő történelmi korokban mennyire másféleképpen is értelmezhető az ilyen „ellenességek” vizsgálata, néha akár ellenkező hatást kiváltva, mint amit az ügy szertelen prókátorai eredetileg elérni szándékoztak.

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Idén nyolcvan éve, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának egyik nyomozóbizottságát, az Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottságát (HUAC) létrehozták a magántulajdonosok, állami alkalmazottak és szervezeteik fasiszta vagy kommunista összeköttetéseinek gyanúját felvető Amerika-hűtlen, felforgató tevékenységek kivizsgálására. 1969-ben a Képviselőház Belbiztonsági Házbizottságra változtatta a testület nevét, majd amikor 1975-ben megszüntették a bizottságot, annak feladatai, természetesen nem „eltörlődve”, átkerültek a Ház igazságügyi bizottságába.

A bizottság antikommunista vizsgálatait gyakran Joseph McCarthyval kötik össze, noha McCarthy szenátorként nem a Ház, hanem a Szenátus állandó vizsgálati albizottságának, illetve az a fölött lévő kormányműveleti bizottságnak volt az elnöke. Őhozzá még annyit, hogy bár sokan csupán egy hazug inkvizítornak állítják be, az ő feltevései alapvetően két hivatalos kormányzati vizsgálat eredményeire támaszkodtak, mely vizsgálatok a biztonsági kockázatot jelentő egyes kormányzati személyek azonosítására irányultak; az elsőt 1946-ban végezte el a külügy 4000 új munkatárs hátterének vizsgálatával – olyanoknál, akiket előtte új, más részlegekre helyeztek át a háborús tengerentúli hadműveletek beszüntetését követően. A 285 azonosított gyanús személyből végül „csak” 79-et távolítottak el.

A másik, szenátusi albizottsági részről támogatott 1947-es vizsgálat összesen 108 vörös múltú embert sorolt ​​fel a külügyi tárca kötelékéből, de George Marshall külügyminiszter a megállapítások ellenére nem tett további lépéseket. Ne feledjük, az ötvenes évek legkeményebb hidegháborús légkörében McCarthy, aki teljes tudatában volt a kormányzati vizsgálatok szükségességének, egy akkor világszerte valóban kiterjedt kommunista kémhálózattal szemben kívánta fölvenni a törvényes harcot – még akkor is, ha végül az Amerika-ellenes tevékenységek vizsgálata túlkapásokat is eredményezett, és nyilvánvalóan a példastatuálás szándéka is ott munkált egyes kormányzati fejekben. Tanulság: amikor „bűnös” struktúrák és személyek után kutatunk a múltban, a korabeli történeti kontextusban való értékelés szükséges, igyekezve elkerülni a bűnértelmezési ambivalenciából eredően esetleg téves következtetéseket.

Manapság Amerikában „nem szégyen” újból fölvetni az Amerika-ellenes tevékenységek kérdését, különös tekintettel a terrorizmus és az iszlamizmus jelentette veszélyre, ami nehezen különválasztható a migráció általános problémájától, mint ahogy azt több terrortámadás szervezőjének példáján is tapasztalhattuk. A republikánus Newt Gingrich, korábbi képviselőházi elnök nemrégiben egy Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló új házbizottság létrehozására szólított fel, egyben fölhívva a Kongresszust az amerikai ISIS-csatlakozók és szimpatizánsok felszámolási tervének elkészítésére. De Trump elnök vagy Orbán Viktor miniszterelnök szorosan kapcsolódó migrációs felismeréseit is idevehetjük, ha a valódi összefüggéseket belátva, nyilatkozataikat és tetteiket ezúttal nem a fake news-ok tálalásában tesszük mérlegre.

Annak különös fényében, hogy például a 2015. végi párizsi terrortámadások több szervezője nálunk is megfordulhatott a migrációs káosz forgatagában, különösen elképesztő magyarellenes tevékenységnek tűnik – tágabb összefüggésekben – mindazon politikusok működése, akik nem pusztán eltagadják a terrorizmus és a migráció közötti összefüggést, hanem egyenesen a déli határvédő kerítés lebontását sürgetik, és migrációügyben Brüsszelből uszítanak Magyarország ellen. Nemhiába, hogy például Niedermüller Péter „megbízható” Soros-szövetségesnek számít az EP-ben, és végső soron az egész Soros-birodalommal együtt egy olyan magyarellenes (de nem kizárólag magyarok ellen zajló) folyamat támogatója, amivel a bűnözés legkülönbözőbb formáit, a nemzetközi terrorizmust, valamint a politikai felforgatást és bizonytalanságot hozzák Európába.

A Stop Soros törvénycsomag vagy a bevándorlási különadó nem jelenkori mccarthyzmus, kópizált kiadásban, hanem sokkal inkább egy lehetséges alternatíva annak érdekében, hogy megóvja Magyarországot az ilyen magyarellenes tevékenységektől és a nemzetállamok legveszélyesebb ellenfeleitől.

Az, hogy a fentiek értelmében megszólal-e esetleg az érintett EP képviselők lelkiismerete a nyilvánvaló csúsztatásokat és torz magyarellenes megnyilvánulásokat tartalmazó Sargentini jelentés elfogadása kapcsán, szeptember 12-én megtudhatjuk.

Teljes cikk

A Wilkommenskultur alkotmánysértő jellege ma már nem kérdés Németországban sem

2018. augusztus 31.

Németországban sokan úgy gondolhatják, hogy napjainkban az alkotmányos intézmények, a kormányzat vagy éppen a szövetségi alkotmánybíróság zilálják szét az alaptörvény, a Grundgesetz méltóságát. 70 éves a német alaptörvény – de vajon van-e ok az ünneplésre?

A hetekben éppen hetven esztendeje, hogy a bajor Alpok lábánál fekvő hangulatos Chimsee tó egyik szigetén, a Herreninselen összeült a tizenegy tagú alkotmányozó konvent, és megalkotta a háború utáni Németország (1949-től NSZK) alkotmányát, az Alaptörvényt. E fontos dokumentum, amely a Harmadik Birodalom tizenkét éves működését és egy világháború pusztítását követően, első cikkében az emberi méltóság sérthetetlenségét mondja ki, végül 1949. május 23-án, a Parlamenti Tanács bonni ülésén hozott határozattal lépett életbe.

A német kormány migránsokat befogadó politikája ellen tiltakoznak tüntetők Berlinben 2016. március 12-én (Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)

Teljes cikk

Sorkötelezettség Németországban alkotmányos kérdőjelekkel

2018. augusztus 23.

Címkék: Németország, CDU, sorkatonaság, sorkötelezettség

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Konrad Adenauer híres mondása volt, hogy „nem akarok még egyszer németeket egyenruhában látni”, ehhez képest a CDU főtitkára a kötelező sorkatonaságot szorgalmazza. Korábban Angela Merkel is az ellenzők között volt.

Sokan az Adenauer és Franz Josef Strauss, korábbi bajor miniszterelnök között kialakult mély ellentét egyik okaként utóbbi Németország háború utáni újra felfegyverezésére irányuló törekvéseit szokták megjelölni, amely ilyen vagy olyan módon, de 1955-re beérett. Tárgyév végén létrejött a Bundeswehr, amely hivatásos és szerződéses katonákból áll és jelenleg megközelítőleg 220.000 fő aktív és kb. 350. 000 fő tartalékos katonát tudhat soraiban.

Teljes cikk

A migráció lassan felemészti a svéd jóléti államot

2018. augusztus 16.

Címkék: migráns, Skandinávia, menedékkérő

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A mindennapi híradásokban gyakorta hallhatunk-olvashatunk arról, hogy miként is élnek vissza a menedékkérő és letelepedett migránsok az őket fogadó államok jóindulatával. Ennek kapcsán érdemes egy rövid összehasonlító elemzést végezni arról, hogy jelenleg hogyan is fest a helyzet Skandináviában.

Vegyük először a példát: egy átlagos svéd felnőtt 394 eurós szociális segélyt (122 ezer forintot) kaphat havonta, miközben a menekültszállásokon élő menedékkérők teljes étkezést és havi 70 eurós juttatást (valamint gyerekenként 55 eurót) kapnak, míg a magánszállásokon élő menedékkérők (nem bérlésre, hanem alapkiadásaik fedezésére) összesen 225 eurót, vagyis kb. 70 ezer forintot kapnak személyenként. Svédország emellett rengeteg pénzt fordít az érkezők, a rendezett státuszúak integrálására, a svéd iskolai osztályokba, a munkaerőpiacra (kellő munkatapasztalat megszerzésével) történő beilleszkedést elősegítve. Az ilyen programok teljes idejében részt vevők havi 220 ezer forintnak megfelelő svéd koronát is kaphatnak, gyermekek megléte és lakásfenntartás esetén ennél is többet.

Eritreai menedékkérők érkeznek Olaszországból a svédországi Lulea repülőterére (Fotó: MTI/EPA/Robert Nyholm)

Teljes cikk

A gyermekek alkotmányos védelméről

2018. augusztus 03.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A szexuális kisebbségek véleménynyilvánításhoz való joga ütközhet a gyermekek jogaival. A magyar Alaptörvény védi a gyermekek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez.

Gyermekjogi szempontból nézve mind az államnak, mind a médiának (az ún. negyedik hatalmi ágnak) felelőssége van abban, hogy a Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezményben (az ENSZ Gyermekjogi Egyezményben) foglaltaknak megfelelő védelmet tudjon nyújtani.

Teljes cikk

Miért támadják Izrael nemzetállami törekvéseit?

2018. július 26.

Orbán Viktor miniszterelnök izraeli látogatásával egy időben a Kneszet elfogadta az ország legújabb alaptörvényét, amely a szuverenisták, a nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozók számára komoly fegyverténynek tekinthető.

Izrael nem rendelkezik írott alkotmánnyal, az emberi jogokra, a hatalmi ágakra, valamint a főbb állami szervekre vonatkozó szabályozás az úgynevezett alaptörvényekben (basic law) található meg, amelyek ily módon demokratikus berendezkedés alapjait rendezik.

Ebbe a sorba illeszthető aköznyelvben „nemzetállami törvénynek” nevezett norma, amelyet az izraeli törvényhozás, a Kneszet a magyar miniszterelnök látogatásával egy időben fogadott el. A jogszabály három fontos alapelvet sorol fel, nevezetesen, hogy Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyen Izrael állam létrejött; Izraeli állam a zsidó nép nemzeti lakóhelye, ahol beteljesíti az önrendelkezéshez való természetes kulturális, vallási és történelmi jogát; és hogy Izrael államban a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása egyedülálló a zsidó nép számára.

Szabályozza a törvény Izrael állam szimbólumait, melyek az állam zászlaja, az állam emblémája és Izrael himnusza (HaTikvá, jelentése: „A Remény”).

Külön rész foglalkozik az állam fővárosával, kijelentve, hogy Jeruzsálem a „teljes és egységes” Izrael fővárosa. A nyelvről szóló klauzula a hébert határozza meg az állam hivatalos nyelveként, míg az arab nyelvnek különleges státuszt biztosít, és előírja, hogy az arab nyelv használatát az állami intézményekben törvények határozzák meg, és hogy az arab nyelvnek e törvény hatálybalépése előtt biztosított státusz nem szenved csorbát.

E körben említendő, hogy idén májusban Jeruzsálembe költözött az amerikai nagykövetség, az ünnepi ceremónián EU tagállamai közül Magyarország, Csehország és Ausztria, továbbá Románia képviseltette magát.

A törvényben szintén külön fejezet („Kapcsolat a zsidó néppel”) rendezi például a diaszpórával kapcsolatos vállalásokat, de külön klauzula szól az állam hivatalos (héber) naptáráról – hogy a gregorián naptárat a héber naptárral együtt hivatalos naptárként használják –, valamint külön szakaszok foglalkoznak a függetlenség napjával és az emléknapokkal, valamint a pihenés (és a szombat) napjaival.

Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót Ofir Akunisz tudományos-tecnológiai és űrkutatási miniszter fogadta a tel-avivi Ben Gurion nemzetközi repülőtéren (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Külön szót érdemel a „Zsidó település” című szakasz, amely deklarálja, hogy az állam a zsidó települések fejlődését nemzeti értéknek tekinti, ezért ösztönzi és elősegíti az ilyen települések létrehozását és megszilárdítását.

Törvénykommentárként egyesek meg szokták jegyezni, hogy eredetileg a javaslat azt mondta ki: az állam megengedi az egyes közösségek számára, hogy különálló nemzeti vagy vallási településeket tartsanak fenn. Vagyis a tisztán zsidó (a korábbi változatban: „vallási vagy etnikai alapon egységes”) települések pártolása jelent volna meg a jogszabályban, ehelyett azonban úgy enyhítették a megfogalmazást, hogy abban a zsidó települések mint ösztönzött „nemzeti érték” jelennek meg.

A törvénynek ezt a vitatott pontját – főleg annak eredeti változatát – sokan külföldön és Izraelben is alapjogilag aggályosnak tarják és támadják. A kérdést tágabb összefüggésbe helyezve: a nemzetközi közösség jelenleg úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi jog alapján az izraeli települések létesítése az Izrael által (az 1967-es háborúban) megszállt területeken illegális, miután az 1949-es negyedik genfi egyezmény minden országnak megtiltja, hogy a lakosságot háborúban elfoglalt területekre mozgassa, költöztesse. Így már magát a településlétesítési jogot is sokan megkérdőjelezik, ha az megszállt területen történne – függetlenül az etnikai-vallási összetétel kérdésétől. A kritikákkal szemben fontos ugyanakkor, hogy például az oktatási rendszer napjainkban is többféle irányzatot kínál a polgároknak, azt lényegében különálló arab és zsidó rendszerekké szegregálva, a zsidó szisztémát pedig további különböző vallási irányzatok mentén; e tekintetben ez kompromisszumos állapot, azonban senki sem értelmezheti – tévesen – Izrael államot másként, csakis, mint a zsidó nép nemzetállamát.

Sajtóbeszámolók szerint Benjamin Netanjahu a magyar kormányfővel folytatott tárgyalások során is kiemelte, hogy a radikális iszlám fenyegetése valóságos, és veszélybe sodorhatja Európát, sőt az egész világot. Kijelentette továbbá, hogy Izrael a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosaként sok szempontból az EU-t is oltalmazza. Az ország nemzetállami törekvései kapcsán az izraeli államfő, Reuven Rivlin pedig egyértelművé tette, hogy Izraelben zsidó demokráciát építenek, ahol természetes a szabad vallásgyakorlat.

Látogatása során Orbán Viktor kiemelte, hogy hazánkban minden magyar állampolgár számíthat a kormányzat védelmére. Ez utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy a külpolitikai tárca kárpátaljai vagy éppen erdélyi magyarsággal kapcsolatos kemény fellépése pedig azt jelzi, hogy a szórványban élő honfitársaink is számíthatnak az anyaország hatékony segítségére.

Teljes cikk

Hiba a rendszerben: Németországban munkanélküli segéllyel finanszírozzák a bioterrorizmust

2018. július 18.

Képes-e megvédeni az új EU-s adatvédelmi szabályozás a terroristákat és hogyan lehet a német szociális ellátást könnyen kijátszani?

A Die Welt beszámolója szerint minden hónapban 100 korábban már kiutasított migráns tér vissza Németországba, miközben idén január 1-je óta 56 ezer 127 bevándorló nyújtott be menekültkérelmet és 14 ezer 731 migráns érkezett illegálisan a legkedveltebb célországba a Bild Zeitung tájékoztatása szerint. Szintén a berlini székhelyű napilap hívta fel nemrégiben arra figyelmet, hogy Sief Allah Hammani, egy tunéziai illetőségű személy terrorcselekményt akart végrehajtani, miközben a Hartz IV megnevezésű munkanélküli segély az egyedüli bevétele neki és családjának.

Németországban a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló 2002. évi szövetségi törvény tiltja a biológiai vagy vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, kereskedelmét vagy egyéb módon történő beszerzését, illetve átadását mások részére – tiltva az importot, exportot és a fenti cselekmények megkísérlését is. A joghátrány alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, súlyosabb esetekben a cselekmény három hónaptól öt évig terjedő börtönnel is büntethető. (Fentiek természetesen nem vonatkoznak az Észak-atlanti Szerződés részes felei között létrejött, a fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-i egyezmény szerinti értelemben vett csapatok beosztott polgári munkavállalói vagy polgári kísérői kémiai fegyverekkel kapcsolatos szolgálati cselekményeire.)

A német szövetségi Büntető Törvénykönyv tiltja terrorista szervezetek megalakítását, s egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés szankcióját irányozza elő. Olyan szervezetek megalakítását rendeli büntetni a jogszabály, melyek célja, tevékenysége gyilkosság, emberölés vagy népirtás, vagy emberiség elleni bűncselekmények elkövetésére irányul.

Az elmúlt hetek fontos híre Németországban, hogy a szövetségi belföldi hírszerző szolgálat (BfV) egyik forrása alapján azt állítják: az iszlamisták bármikor támadást hajthatnak végre halálos ricin méreg felhasználásával. A ricinnek jelenleg nincsen ellenszere, és 1 milligramm elegendő belőle ahhoz, hogy 3-5 napon belül egy felnőtt halálát okozza.

Képünk illusztráció. MTI/EPA/Christian Bruna

Az említett 29 éves tunéziai fiatalembert Kölnben tartóztatták le annak gyanújával, hogy iszlamista motivációjú támadást tervezett, és ehhez „biológiai fegyvert” készít ricin felhasználásával. Ez utóbbi rendkívül mérgező fehérje a ricinus növény magjából – amiből a feltételezett elkövető 1000 darabot rendelt – kinyerhető toxikus anyag. Sajtóhírek szerint a tipp a CIA berkeiből érkezett, amit az is alátámaszthat, hogy az új adatvédelmi szabályok alapján nem hozzáférhető információnak minősülnek pl. az internetes rendelés egyes részletei.

Amennyiben a szövetségi ügyészség vádindítványát a bíróság (büntetőszenátus) befogadja, megnyitják a főeljárást, ilyen esetekben – az eset körülményeitől függően – gyilkossági kísérlettel vagy ilyen kísérletben való bűnrészességgel, valamint a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésével is megvádolhatják az illetőt.

Németországban a terrorizmusellenes szabályozás nem sokat fejlődött az 1970-es évek óta. Azóta, hogy 1972-ben – a Vörös Hadsereg Frakció tevékenységére adott válaszként – a Radikalenerlass-t (rendeleti formában) elfogadták, és így megtiltották a terrorista szervezeteket szolgáló személyek köztisztviselői munkavállalását. Jellemző eset, hogy Sief Allah Hammami a hírek szerint saját segélyből vásárolta a méregfegyver alapanyagát. Az un. Hartz IV a német munkanélküli támogatás megnevezése, amely ötvözi a munkanélküliségi és a szociális segély intézményét. Az elnevezését Peter Hartzról kapta, aki gazdasági szakemberként dolgozta ki a német törvényhozás által 2004-ben elfogadott munkaerő-piaci reformcsomagot.

A példától elvonatkoztatva: a jelenlegi német szabályozás súlyos problémáját jelzi, hogy a különböző szociális juttatásokra jogosult migránsok személyi köre messze túlterjed a menedékkérőkén, és például az elutasított, de ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, sőt a szövetségi terület elhagyására kötelezettek is jogosultak ilyen jellegű juttatásokra – akár érvényes tartózkodási jogcím nélkül is (!) – a menedékkérők szociális ellátásáról szóló törvény szerint.

A juttatásokat büntetési céllal megvonni nehéz, például abban az esetben lehetséges, ha a migráns személy a kiutasításáról szóló jogerős határozat végrehajtását akadályozza. De mi van, ha az illető már jogosultságot szerzett például munkanélküli segély felvételére, és azt terrorista cselekmény előkészítésére használja fel?

Az iszlám hátterű migráció kockázata és a terrorizmus jelensége közötti összefüggések elismerése is szükséges lenne ahhoz, hogy a német állam már ne hagyományos eszközökkel és felfogásban, és jóval hatékonyabban működjön közre az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben.

Teljes cikk

Lehet-e népszavazást tartani a drogok liberalizációjáról?

2018. július 12.

Címkék: népszavazás, drog, kábítószer, liberalizáció

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az EMMI egyértelmű jelzést adott arra, hogy nem támogat semmiféle drogliberalizációs törekvést, a kormányzat a fiatalokra leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a kábítószer függőséget. Mindeközben a Magyar Liberális Párt a marihuána fogyasztását legalizálná és erről népszavazást szeretne.

A liberálisok kampánya összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrégiben szerződést bontott a DUE (Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete) Médiahálózattal, miután a „DUE Tallózó – magazin fiataloknak aggyal” egyik számában a kábítószerek liberalizálását népszerűsítő és Juhász Péter bukott politikushoz is köthető Kendermag Egyesület egykori tagja, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának korábbi vezetője arra buzdított, hogy már az iskolában meg kell kezdeni a legalizációt.

Marihuánalevelek egy denveri boltban (MTI/EPA/Bob Pearson)

Teljes cikk

A Tommy Robinson ügy: a bűnözés térnyerése ellen harcolt, és bűnözőt csináltak belőle

2018. július 05.

Címkék: Egyesült Királyság, sajtó, iszlamizmus, muszlim, bűnözés, börtön, Tommy Robinson, Ifj. Lomnici Zoltán

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Nagy-Britanniában egyesek szerint súlyos válságát éli a szólásszabadság, és jelentősen csorbul a britek közérdekű információhoz fűződő alapjoga, abban az esetben például, ha muszlim szélsőségesek „rémtettei” vannak terítéken. Az újságírókra börtön, a véleményformálókra megbélyegzés vár, ha nem a politikailag korrekt tájékoztatási formulát választják? Steven Patrick Morrissey angol énekes-szövegíró mindenesetre kénytelen volt európai turnéját lemondani a fenyegetések miatt, miután kiállt Robinson mellett.

Tommy Robinsont, a 35 éves brit jobboldali aktivistát májusban azért ítélték tizenhárom hónap börtönbüntetésre gyorsított bírósági eljárással, mert tudósítani szeretett volna a muszlim erőszakoló bandák bírósági tárgyalásáról. Egészen pontosan Robinson 10 hónapos börtönbüntetést kapott a „bíróság megsértéséért”, miután Facebook Live videót osztott meg a bírósági tárgyalásra érkező vádlottakról, szembemenve egy bírósági végzéssel, amely megtiltja az egyes tárgyalásokról történő tudósítást akkor, amikor az adott eljárás még folyamatban van. Ugyanilyen bűncselekménye miatt, egy korábbi 3 hónapos felfüggesztett büntetése is aktiválódott, így lett az összbüntetés 13 hónap időtartamú. A brit hatóságok szerint Robinson mindezzel kimerítette a „uszítás és a köznyugalom megzavarásának” fogalmát is.

Tüntetők London központjában (EPA/WILL OLIVER)

Teljes cikk