Bírósági úton is fellépnek a Trump-fal megtorpedózása érdekében

2019. március 04.

A Hillary Clinton 2016-as elnöki kampányának tagjai által alapított és egy – az aktív szerepű milliárdos Soros György által finanszírozott – „szociális jóléti szervezettel is kapcsolatban álló szervezet, a Demand Justice pénzt szerzett a jogi küzdelemhez. A bíróságon a Trump elnök által javasolt, szerintük „rasszista, szükségtelen fal” ellen vennék fel a harcot.

A Demand Justice (magyarul: Követelj igazságot!) azt állítja: „Ez a törvénytelen elnök mára humanitárius válságot idézett elő országunk déli határa mentén, menedékkérőket a célkeresztbe állítva; már két gyermek halt meg amerikai határjárőrök őrizetében.”

Ahogyan arról a Breitbart hírportál is beszámolt, az említett szervezet elmulasztja megemlíteni, hogy éppen a Trump javasolt akadály próbálja azoknak az illegális idegeneknek – közöttük gyermekeknek – a „humanitárius válságát” megfékezni, akik megkísérlik a veszélyes átjutást a porózus amerikai–mexikói határon.

Teljes cikk

Migrációs trendek: a terrorizmus szempontjából továbbra is jelentős kihívás a Balkán

2019. február 22.

Címkék: EU, ENSZ, Európa, Migráció, menekült, EP

Az ENSZ „Menekült- és migrációs válság Európában” című riportjának 2018. december 31-én publikált adatai szerint a Földközi-tengeri térségen keresztül 142 ezren érkeztek Európába 2018-ban – az érkezők száma itt a Görögországon, Bulgárián, Olaszországon és Spanyolországon át a földrészre jutó migránsokra vonatkozik. Ez azért is fontos, mert az elmúlt 1-2 évben a Nyugat-Balkánon keresztül nyílt új migrációs útvonal az Európai Unió felől.

A német nyelvű médiában ezt az útvonalat mecset-útnak is nevezik, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet (az út onnan kapta a nevét, hogy ezekben a nyugat-balkáni országokban jellemzően mecsetekben nyújtanak segítséget a többségében muszlim vallású migránsoknak).

Más adatok szerint 2018-ban egyedül Bosznia Bosznia-Hercegovina tízezres nagyságrendben regisztrált illegális határátlépést, míg Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma tavaly évközepi adatok szerint a 2017. évi érték 15-szörösére nőtt (2017 első öt hónapjában 162 ilyen eset volt, míg 2018 azonos időszakában már 2311).

Teljes cikk

Gondolatok a sajtó és a bíróságok kapcsolatáról

2019. február 18.

Címkék: sajtó, közvélemény, bíróság, igazságszolgáltatás

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Alapvetően a sajtó feladata az igazságszolgáltatás működése szempontjából a közvélemény sokoldalú tájékoztatása, amibe az érthetőség kedvéért akár leegyszerűsítések, általánosítások is beleférnek, ugyanez már nem érvényes a szakmai, tudományos igényű elemzésekre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ha a bírók döntéseit politikailag nézik, akkor politikai végtermék születik. Ehhez képest egyes – elsősorban balliberálisnak tudott – médiumok gyakorlata az volt az elmúlt években, hogy nagyrészt változtatás és szinte egyetlen kritikai hang nélkül átvette másodrangú jogszociológusok sokszor szakmaiatlan véleményét, tényként idézve még a legvadabb állításokat is.

Ehelyütt okkal idézhetnék Winston Churchill bonmot-ját: „Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.”

Mostanában egyes bírósági vezetők személye talán nem véletlenül kerül újra és újra nem csupán az érdeklődés „kereszttűzébe”. A vájt fülűek megszokhatták, hogy a bíróságot sok éve belülről és kívülről is próbálják „megdolgozni”, előbbire volt és jelenlegi közszereplő (büntető)bírák utóbbira példának okáért az említett túlmozgásos jogszociológusok szolgálnak például. És bizony ehhez bizonyos balliberális sajtótermékek lelkesen asszisztáltak, asszisztálnak.

Teljes cikk

1945 után: A Nyílt társadalom és az NGO-k – fókuszban az álcivil szervezetek

2019. február 09.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A NGO-k bár névleg nem kormányzati szervezetek, gyakran mégis kormányok által finanszírozott nonprofit (időnként nemzetközi) szervezetek, amelyek a humanitárius, az oktatási, egészségügyi, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és más területeken befolyásolják a változásokat.

Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság, valamint az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) elnöke az ENSZ-közgyűlés 71. ülésszakának mentén a privátszektor vezetői számára tartott kerekasztal-beszélgetésen is részt vett a világszervezet New York-i székházában, 2016. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA pool/Peter Foley)

Teljes cikk

A Korán jogán? – A saría jogrend az Egyesült Államokban

2019. január 31.

A saría az iszlám jog és törvénykezés megnevezése. Az arab kifejezés szó szerint „vízhez vezető ösvényt” jelent (az iszlám teológia értelmezésében utat a vízhez, ahol az emberek ihatnak és táplálékot lelhetnek).

Hasznos, ha az iszlám saríára kevésbé úgy gondolunk, mint mondjuk az európai és észak-amerikai államok büntetőjogára; utóbbiak ugyanis a jogszerűen helyes viselkedési normák betartatását célozzák, s az ezen alapvető szabályokat megszegőket, vagyis a bűnelkövetőket szankcionálják. Az amerikai büntetőjog alapvető célja, hogy elrettentsen a bűnök elkövetésétől, míg a saría inkább egyfajta szellemi útmutató, iránytű ahhoz, hogy az iszlám hívei saját istenüknek (Allahnak) tetsző életet éljenek. A saría egy komplex szellemi rendszer, amely jellegéből következően a hívők egész életét átfogja és befolyásolja.

Teljes cikk

A romlottság a bűn karjára támaszkodva, avagy Merkel és Macron külön-megállapodásának hátteréről

2019. január 28.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő 2019. január 22-én aláírta az új német–francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben.

Az esemény szimbolikus aktusa pontosan az 1963-as kétoldalú barátsági szerződés 56. évfordulóján történt, amely az Élysée-szerződés megnevezést kapta és Charles de Gaulle és Konrad Adenauer látta el kézjegyével. Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle), a német és francia határ mentén fekvő település szimbolikus helyszín - a középkorban a Frank Birodalom székvárosa, neves koronázóváros. A történetírások szerint itt fogant meg az európai egység gondolata.

Teljes cikk

Jogsértő volt-e az EP-képviselő eljárása az Echo TV riporterével szemben?

2019. január 18.

Címkék: hangfelvétel, közszereplő, joggyakorlás

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Hangfelvétel nyilvános felhasználása még közszereplő esetében is visszaélésszerű joggyakorlást valósíthat meg.

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, korábbi országgyűlési képviselő saját készítésű videófelvételen rögzítette, ahogy egy telefonbeszélgetésben, bírálja az Echo TV egyik műsorkészítő riporterét. A hétperces felvételen emiatt védekezésre kényszerülő műsorvezetőről készített felvételt a szocialista politikus – az érintett hozzájárulása nélkül – nyilvánosságra hozta, ezzel pedig törvénysértő, a magyar polgári jog normatív szabályozásával ellentétben álló cselekményt valósított meg.

Teljes cikk

Miért veszélyes támadás a szuverenitás ellen a Soros-Alinsky módszer alkalmazása?

2019. január 16.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A hazai ellenzéki média és az országgyűlési képviselők olyan módszereket alkalmaznak, amelyek súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A Washington Examiner amerikai konzervatív online magazin 2018 novemberében rendezte meg első éves politikai csúcsrendezvényét a Georgia állambeli Sea Islanden. A találkozón többek között felidézték Hillary Clinton demokrata párti korábbi külügyminiszter (és 2016-os elnökjelölt) főiskolai tevékenységét az 1960-es évek végén. Hillary Clinton ifjú joghallgatóként a közösségi szervező, aktivista ideológus Saul Alinsky filozófiája iránt tanúsított különös érdeklődést, s a radikális aktivisták irányvonalát maga is támogatta az 1960-es években. Clinton főiskolai szakdolgozatát is Alinsky filozófiájáról írta.

Teljes cikk

Migránskártyák: Tényleg küzd-e a pénzmosás és a terrorfinanszírozás ellen az EU?

2019. január 10.

Miközben az EP LIBE Bizottsága látványosan küzd a banki csalások ellen az Európai Bizottság gyanús körülmények között támogatja migránskártyák kibocsátását.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2019. január 10-én szavazott a nem készpénzes fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló – intézményközi tárgyalások eredményeként létrejött – ideiglenes megállapodásról. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy 2018 novemberében a magyar kormány hiába várt érdemi választ a LIBE-től az úgynevezett migránskártyák ügyében, pedig a szóban forgó kártyákon lévő pénzösszegeket akár az embercsempészek kifizetésére vagy a terrorizmus finanszírozására is fordíthatják.

Teljes cikk

Az Európai Parlamentben újra téma a marihuána legalizálása

2019. január 01.

Az orvosi kannabisz törvényesítésének lobbija mögött ma már dollár/euro milliárdok állnak, és Brüsszel egyre kevésbé képes a folyamatot kontrollálni.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának (ENVI) egyes tagjai mostanában egy az orvosi marihuánával kapcsolatos javaslaton is dolgoznak, amely a szerre vonatkozó jogszabályokat harmonizálná az Európai Unión belül. Az EP képviselők kiegészítései után, a szöveget be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, amelyet jóvá kell hagyni, hogy a Parlament és a Miniszteri Tanács által megvitatható és kiegészíthető, vagy közvetlenül elfogadható legyen. Amennyiben az állásfoglalás a hosszú folyamat végén elfogadásra kerül és uniós jogi normává válik, az arra szorítaná rá a tagállamokat, hogy elfogadják a szabályozást.

A tagállamok kényszerítése azonban erősen vitatható egy olyan kábítószer, pszichedelikum kapcsán, amely fogyasztásának hosszú távú hatásai még nem pontosan tisztázottak, sőt számos kutatás a fogyasztás negatív kockázati tényezőire mutat rá.

A világszerte használt pszichoaktív szer lobbija mögött ma már dollármilliárdok állnak, s a népszerűségét tekintve ötödik helyen áll a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma után. A küzdelem kitartó: például 2010-ben Soros György amerikai üzletember egymillió dollárt adományozott annak a szervezetnek, amely a marihuána legalizálásáért kampányolt Kaliforniában. A fű legalizálásáról 2010 őszén tartott népszavazást még elbukták, de a 2016-os referendumon már 57%-os többséggel győztek a kannabisz kaliforniai hívei. 2012 decemberében Washington állam – első USA-tagállamként – törvénybe iktatta a marihuána használatát saját jogában, miután a helyi népi kezdeményezésre megtartott népszavazáson 56% voksolt a legalizálásra. (A szer használata szövetségi szinten továbbra is törvényellenesnek minősül a szövetségi törvények szerint). Colorado államban ugyancsak 2012 őszén, népi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen 55%-os többség szavazott a legális kannabisz mellett.

Soros a kannabiszküzdelemben használja az Európai Unió intézményeit is, így például egy – a DC Leaks által az Open Society Foundations belső adatbázisából 2016 augusztusában kiszivárogtatott – „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot sorol fel a Soros-birodalom megbízható embereként. A milliárdos minden évben részt vesz uniós fórumokon és tanácskozásokon, kvázi szabad bejárása van a brüsszeli Európai Bizottság elnökéhez és biztosaihoz is. Nem mellékesen, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke, a román Adina Vălean is rajta van a megbízhatósági „Soros-listán”, és a milliárdos üzletember befolyása folyamatosan ott erezhető a testület munkájában.

Érdemes megemlítenünk néhány vonatkozó orvosi kutatást. Rebecca Kuepper kutatópszichológus és munkatársainak 2010 előtt elvégzett, tíz éves utánkövetéses vizsgálata például olyan 14-24 éves személyeket vizsgált, akik addigi életük során még nem voltak pszichotikus állapotban, és a marihuánahasználatot mint az eseti pszichotikus tünetek megjelenése tekintetében kockázatos tényezőt vizsgálta a kutatás. A vizsgálat eredményei alapján Kuepper azt is lehetségesnek tartja, hogy a marihuána használata elméletileg növelheti a tartósan fennálló pszichotikus tünetekkel járó pszichotikus zavar kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a kapudrog-teóriát sem sikerült eddig teljesen cáfolni, vagyis a marihuánahasználat növelheti annak valószínűségét, hogy használója később kipróbálja a „keményebb” drogokat is. Inkább ezt látszik erősíteni a fiatalkorúak marihuánahasználatával kapcsolatos prevenciók gyakorlata is: a fiatal marihuánahasználókat ugyanis mindig úgy kell tekinteni a megelőző kampányok esetében, mint akik a kábítószer által veszélyeztetett kockázati csoportba tartoznak.

Ha indirekt módon is, de a kapudrog-elméletet erősíti az, hogy az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon 2015-től 2017-ig elvégzett kiterjedt longitudinális vizsgálatok világos összefüggést mutattak a marihuánahasználat és a későbbi droghasználat során jelentkező rendellenességek megnövekedett valószínűsége között. Az egyik ilyen vizsgálat – amelyet bristoli kutatók végeztek – azt is kimutatta, hogy a 13-18 éves brit serdülők egyötöde alkalmanként vagy rendszeresen használta már a kannabiszt, s ezek a fiatalok nagyobb valószínűséggel haladtak előre korai felnőttkorban a káros kábítószerhasználattal kapcsolatos viselkedések felé.

A marihuána legalizálása súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz közép- és hosszú távon az egyes társadalmakban. A Georgia állambeli, atlantai Emory Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya nemrégiben megállapította, hogy azokban az államokban, ahol legalizálták az orvosi marihuána használatát, és növekedett az általános marihuánahasználat is, ott a 21 éves és idősebb felnőttek körében emelkedett a túlzott alkoholfogyasztás is. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás növekedése azért aggasztó, mert ugyan maga a marihuána is hordoz közvetlen egészségügyi és társadalmi kockázatot, az alkohol számos további közegészségügyi, biztonsági problémát, például májkárosodást, halálos autóbalesetet vagy éppen olyan erőszakos magatartásokat okoz, amelyek a bűnözést ösztönzik, és destabilizálják a társadalmat. Egy 2018 októberében nyilvánosságra került tanulmány az amerikai Insurance Institute for Highway Safetytől, világosan kimutatta, hogy három, a marihuánát legalizált szövetségi államban (Colorado, Washington és Oregon) 5,2%-kal több a közlekedési baleset, mint a velük szomszédos USA-államokban.

A marihuána, vagyis „fű” rendszeres használata pszichés és mentális zavarokhoz vezethet, és sokakban dinamikusan aktiválhatja az esetleg már meglévő látens hajlamot a pszichés betegségekre. A szer tömeges használata olyan rizikókat is hordozhat magában, amiket a mai kutatások alapján még látunk, vagy nem tudjuk pontosan kimutatni ezek megjelenését. Kétségtelen: az erős gazdasági és politikai háttérlobbi szeretné gyorsítani a kannabiszhasználatot pozitívan alátámasztó kutatásokat, amiként az Európai Parlament szakbizottságában is van erre irányuló szándék, hiszen az üzletileg remekül hasznosítható szárított, megtermékenyítetlen kerdervirágzat remélt jövőbeli tömeges biznisze szinte kimeríthetetlennek tűnik.

A hazai jogszabályi környezet tiltja a kannabisz terjesztését, a szer kikapcsolódási célú használatát, továbbá engedély nélküli gyógyászati célú használatát is. A 2013-tól hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorította a kábítószerekkel (így a marihuánával) kapcsolatos büntetési tételeket: a szer csekély mennyiségű fogyasztása – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a 178. § (6) bekezdése szerint. Ezt csak ún. eltereléssel lehet elkerülni: vagyis a drogfogyasztó egy hat hónapos kezelésen való részvételt vállal, s ha ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. 2016-ban az elterelésen résztvevők mintegy hetven százaléka marihuánahasználat nyomán kapott kezelést.

A Brüsszelt egyre eluraló marihuánalobbi megállítása nemzeti érdek: a drog okozta esetleges egészségügyi kockázatokkal egy olyan országban, ahol így is minden tizenegyedik honfitársunk alkoholbeteg, súlyos terheket róna a szociális rendszerre és az egészségügyre.

Teljes cikk