Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

2019. április 26.

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.

Teljes cikk

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

2019. április 18.

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.

Teljes cikk

Jogállam agitprop-védelem alatt: Timmermans biztos meg a szelektív érzékenység

2019. április 12.

Címkék: Európai Bizottság, Frans Timmermans, jogállam

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Frans Timmermans, az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosa és a testület első alelnöke, az elmúlt napokban a román jogállam állapotai miatt fejezte ki aggodalmát – igaz persze, hogy nem az ott élő nemzeti kisebbségek helyzete, hanem kizárólag az európai főügyész-jelölttel kapcsolatos visszhangok váltották ki a biztos ellenérzéseit.

A jogállam miatti aggódás címén lényegében nem mást tett, mint hogy beszállt kicsit a romániai EP-választási kampányba, ha már a március közepén rendezett szenátusi és tartományi holland választáson migránsbarát pártja csúfos vereséget szenvedett az alig 8,5%-os eredményével, a legfrissebb EP-választási előrejelzések szerint májusban ennél is gyengébb szereplés elé nézve.

Teljes cikk

Izrael választási rendszere és a politikai erőtér

2019. április 05.

Kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javultak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai, ami különösen azért fontos, mert a térségben hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség, békében, védve a Nyugat-Európában terjedőben lévő antiszemita erőszaktól.

A 120 tagú izraeli parlament, az egykamarás Knesszet neve és létszáma az i. e. 5. században működött Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely Ezra héber pap-történetíró és Nehemiás királyi főember, egykori júdai helytartó által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt. A Knesszet képviselői pártlistáról nyerik mandátumukat, s a pártok kormányfőjelöltjének személye többnyire megegyezik a pártelnökével. A legfeljebb 120 névből álló pártlisták zártak, vagyis a szavazópolgárok nem állíthatnak fel preferencia-sorrendet. Az izraeli pártok kimagasló jelöltjeiket úgy hozzák helyzetbe a mandátumszerzésük érdekében, hogy ezen politikusok nevét a listás, zárt névsor elejére teszik.

Teljes cikk

Visszavonható-e a menekültstátusz egy terroristától az Európai Unióban?

2019. március 29.

Címkék: EU, menekült, unio, Unió, Egyesült Európa

A Budapesten elfogott húsz ember kivégzésével megvádolt Hasszán F. őrizetbe vétele előtt legalább háromszor járt Belgiumban, miközben szír férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett hazánkba, ahol hamis okmányokkal próbált bejutni az ország területére.

Mint ismeretes az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú döntésében egy terrorista gyanús bevándorló kapcsán azt állapította meg, hogy az illetékes svéd kormány nem oszlatta el a felperes marokkói állampolgár kételyeit a hazájába történő visszatérésével kapcsolatban. A strasbourgi testület szerint az a körülmény, hogy a svéd bevándorlási hatóságok láthatóan nem szereztek meg minden szükséges releváns információt a döntéshozatalhoz, növeli az aggodalmakat a belföldi eljárások ilyen szigora és megbízhatósága tekintetében. 

Teljes cikk

Összeomló Schengen: a migrációs válság árthat az egységes piacnak, értelmét veszítheti az euró

2019. március 22.

Az ENSZ migrációs csomagjának lopakodó jogalkotás keretében az EU joganyagába történő átültetése a belső migráció hatásai nyomán felszámolhatják a határok nélküli Európát.

Nicolas Sarkozy, Franciaország 2007 és 2012 között regnáló köztársasági elnöke már régóta szorgalmazza a Schengen II megállapodást. Ez tulajdonképpen egy egységes csomag elfogadását jelentené az övezetben részt vevő országok számára. Egy újabb ilyen övezethez csak azok az országok csatlakozhatnának, amelyek azonos bevándorlási politikát fogadnak el. (Sarkozy 2014 tavaszán, amikor felvetette ötletét, egyúttal az uniós bevándorláspolitika teljes kudarcáról is beszélt, és világossá tette: Európa nem azt jelenti, hogy „szociális és bevándorlási dömpinget” szervezzenek.)

Teljes cikk

A lengyel-magyar barátság össztűz alatt – kinek az érdeke gyengíteni a régió vezető országait?

2019. március 14.

Címkék: magyar, barátság, lengyel

A Politico című amerikai hírportál európai kiadásában 2018. április 5-én elemzés jelent meg Az új kommunisták címmel – a magyar és lengyel kormányzatok működését bíráló írást Bayer Lili jegyzi. Bayer egyszerre kommunistázza és nacionalistázza Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Jarosław Kaczyński korábbi lengyel kormányfőt, a jelenleg kormánypárti szerepet betöltő konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnökét.

A szerző élesen kritizálja Orbánék migrációs politikáját, és a családpolitika kapcsán is megjegyzi, hogy azzal az alsó középosztályt, de nem a legszegényebb rétegeket segítik. Keménykezűség, atyáskodás, külső ellenségek elleni harc, osztályalapú beszédmód – ilyen jelzőkkel illeti a cikk a kommunistának titulált vezetőket. A lengyel kormánypárt szavazóit lényegében mucsai rétegnek beállítva, megjegyzi azt is, hogy a PiS szavazóinak fele falvakban él, és csak mindössze 6 százalékuk kerül ki a félmilliónál nagyobb népességű lengyel nagyvárosok választópolgáraiból. (Ez az elemzői személet itthon is ismerős; például Vajda Mihály SZDSZ-közeli filozófus az 1990-es választás estéjén úgy summázott, hogy a polgárosult Nyugat-Magyarország SZDSZ-es, s a Tiszántúlon aratott a mucsa.) A cikk ugyanakkor szót ejt a 2010 óta Magyarországon bekövetkezett gazdasági fellendülésről is. A kommunistának beállított kormányerők kapcsán megjegyzi, hogy azok Donald Trump amerikai elnök szlogenjeit is követve táplálnak ártalmas nacionalista érzületet („Tegyük Lengyelországot újra naggyá”, „Nekünk Magyarország az első”). A PiS idén helyhatósági választásokon tesztelheti népszerűségét – írja a cikk.

A fentiek egyfajta előzményének is tekinthető, hogy a konzervatív vezetésű Lengyelország fontos, bár konfrontatív lépést tett 2017 októberében: Andrzej Duda lengyel államfő új civil törvényt írt alá, amelynek értelmében minden nem kormányzati szervezetet (angol kifejezéssel NGO-t) központilag finanszíroznak majd, mégpedig a Nemzeti Szabadság Intézeten és a Civil Társadalom Fejlesztéséért Nemzeti Központon keresztül. Az új szabályozás szerint felálló rendszerben a miniszterelnök, Beata Szydlo jogkörébe tartozik majd az intézetigazgató-kinevezés – egy olyan felelős pozícióba, amelynek gazdája gyakorlatilag valamennyi lengyelországi NGO finanszírozásának ellenőrzése tekintetében hatalmat gyakorol majd, beleértve az EU különböző NGO-k részére szánt támogatásait is. A szervezetek központilag történő (ha úgy tetszik: nemzeti szintű és nemzeti érdekű), ellenőrzött finanszírozása egyben azt is jelenti, hogy az érintett szervezeteket megfelelően nyilvántartják majd.

Teljes cikk

Mennyire nyilvánosak az USA elnökének és családjának utazásai?

2019. március 12.

Világszerte az államok első számú vezetői védett személynek minősülnek és ez abban is megnyilvánul, hogy a biztonságukat veszélyeztető információk főszabályként nem ismerhetőek meg.

Magyarország, mint fiatal demokrácia ebből a szempontból is különleges, hiszen a végrehajtó hatalom vezetőjének, miniszterelnöknek utazásairól folyamatosan információt kérnek ellenzéki politikusok és e körben vizsgálódnak balliberális újságírók.

Teljes cikk

Bírósági úton is fellépnek a Trump-fal megtorpedózása érdekében

2019. március 04.

A Hillary Clinton 2016-as elnöki kampányának tagjai által alapított és egy – az aktív szerepű milliárdos Soros György által finanszírozott – „szociális jóléti szervezettel is kapcsolatban álló szervezet, a Demand Justice pénzt szerzett a jogi küzdelemhez. A bíróságon a Trump elnök által javasolt, szerintük „rasszista, szükségtelen fal” ellen vennék fel a harcot.

A Demand Justice (magyarul: Követelj igazságot!) azt állítja: „Ez a törvénytelen elnök mára humanitárius válságot idézett elő országunk déli határa mentén, menedékkérőket a célkeresztbe állítva; már két gyermek halt meg amerikai határjárőrök őrizetében.”

Ahogyan arról a Breitbart hírportál is beszámolt, az említett szervezet elmulasztja megemlíteni, hogy éppen a Trump javasolt akadály próbálja azoknak az illegális idegeneknek – közöttük gyermekeknek – a „humanitárius válságát” megfékezni, akik megkísérlik a veszélyes átjutást a porózus amerikai–mexikói határon.

Teljes cikk

Migrációs trendek: a terrorizmus szempontjából továbbra is jelentős kihívás a Balkán

2019. február 22.

Címkék: EU, ENSZ, Európa, Migráció, menekült, EP

Az ENSZ „Menekült- és migrációs válság Európában” című riportjának 2018. december 31-én publikált adatai szerint a Földközi-tengeri térségen keresztül 142 ezren érkeztek Európába 2018-ban – az érkezők száma itt a Görögországon, Bulgárián, Olaszországon és Spanyolországon át a földrészre jutó migránsokra vonatkozik. Ez azért is fontos, mert az elmúlt 1-2 évben a Nyugat-Balkánon keresztül nyílt új migrációs útvonal az Európai Unió felől.

A német nyelvű médiában ezt az útvonalat mecset-útnak is nevezik, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet (az út onnan kapta a nevét, hogy ezekben a nyugat-balkáni országokban jellemzően mecsetekben nyújtanak segítséget a többségében muszlim vallású migránsoknak).

Más adatok szerint 2018-ban egyedül Bosznia Bosznia-Hercegovina tízezres nagyságrendben regisztrált illegális határátlépést, míg Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma tavaly évközepi adatok szerint a 2017. évi érték 15-szörösére nőtt (2017 első öt hónapjában 162 ilyen eset volt, míg 2018 azonos időszakában már 2311).

Teljes cikk