A Wilkommenskultur alkotmánysértő jellege ma már nem kérdés Németországban sem

2018. augusztus 31.

Németországban sokan úgy gondolhatják, hogy napjainkban az alkotmányos intézmények, a kormányzat vagy éppen a szövetségi alkotmánybíróság zilálják szét az alaptörvény, a Grundgesetz méltóságát. 70 éves a német alaptörvény – de vajon van-e ok az ünneplésre?

A hetekben éppen hetven esztendeje, hogy a bajor Alpok lábánál fekvő hangulatos Chimsee tó egyik szigetén, a Herreninselen összeült a tizenegy tagú alkotmányozó konvent, és megalkotta a háború utáni Németország (1949-től NSZK) alkotmányát, az Alaptörvényt. E fontos dokumentum, amely a Harmadik Birodalom tizenkét éves működését és egy világháború pusztítását követően, első cikkében az emberi méltóság sérthetetlenségét mondja ki, végül 1949. május 23-án, a Parlamenti Tanács bonni ülésén hozott határozattal lépett életbe.

A német kormány migránsokat befogadó politikája ellen tiltakoznak tüntetők Berlinben 2016. március 12-én (Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)

Teljes cikk

Sorkötelezettség Németországban alkotmányos kérdőjelekkel

2018. augusztus 23.

Címkék: Németország, CDU, sorkatonaság, sorkötelezettség

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Konrad Adenauer híres mondása volt, hogy „nem akarok még egyszer németeket egyenruhában látni”, ehhez képest a CDU főtitkára a kötelező sorkatonaságot szorgalmazza. Korábban Angela Merkel is az ellenzők között volt.

Sokan az Adenauer és Franz Josef Strauss, korábbi bajor miniszterelnök között kialakult mély ellentét egyik okaként utóbbi Németország háború utáni újra felfegyverezésére irányuló törekvéseit szokták megjelölni, amely ilyen vagy olyan módon, de 1955-re beérett. Tárgyév végén létrejött a Bundeswehr, amely hivatásos és szerződéses katonákból áll és jelenleg megközelítőleg 220.000 fő aktív és kb. 350. 000 fő tartalékos katonát tudhat soraiban.

Teljes cikk

A migráció lassan felemészti a svéd jóléti államot

2018. augusztus 16.

Címkék: migráns, Skandinávia, menedékkérő

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A mindennapi híradásokban gyakorta hallhatunk-olvashatunk arról, hogy miként is élnek vissza a menedékkérő és letelepedett migránsok az őket fogadó államok jóindulatával. Ennek kapcsán érdemes egy rövid összehasonlító elemzést végezni arról, hogy jelenleg hogyan is fest a helyzet Skandináviában.

Vegyük először a példát: egy átlagos svéd felnőtt 394 eurós szociális segélyt (122 ezer forintot) kaphat havonta, miközben a menekültszállásokon élő menedékkérők teljes étkezést és havi 70 eurós juttatást (valamint gyerekenként 55 eurót) kapnak, míg a magánszállásokon élő menedékkérők (nem bérlésre, hanem alapkiadásaik fedezésére) összesen 225 eurót, vagyis kb. 70 ezer forintot kapnak személyenként. Svédország emellett rengeteg pénzt fordít az érkezők, a rendezett státuszúak integrálására, a svéd iskolai osztályokba, a munkaerőpiacra (kellő munkatapasztalat megszerzésével) történő beilleszkedést elősegítve. Az ilyen programok teljes idejében részt vevők havi 220 ezer forintnak megfelelő svéd koronát is kaphatnak, gyermekek megléte és lakásfenntartás esetén ennél is többet.

Eritreai menedékkérők érkeznek Olaszországból a svédországi Lulea repülőterére (Fotó: MTI/EPA/Robert Nyholm)

Teljes cikk

A gyermekek alkotmányos védelméről

2018. augusztus 03.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A szexuális kisebbségek véleménynyilvánításhoz való joga ütközhet a gyermekek jogaival. A magyar Alaptörvény védi a gyermekek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez.

Gyermekjogi szempontból nézve mind az államnak, mind a médiának (az ún. negyedik hatalmi ágnak) felelőssége van abban, hogy a Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezményben (az ENSZ Gyermekjogi Egyezményben) foglaltaknak megfelelő védelmet tudjon nyújtani.

Teljes cikk

Miért támadják Izrael nemzetállami törekvéseit?

2018. július 26.

Orbán Viktor miniszterelnök izraeli látogatásával egy időben a Kneszet elfogadta az ország legújabb alaptörvényét, amely a szuverenisták, a nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozók számára komoly fegyverténynek tekinthető.

Izrael nem rendelkezik írott alkotmánnyal, az emberi jogokra, a hatalmi ágakra, valamint a főbb állami szervekre vonatkozó szabályozás az úgynevezett alaptörvényekben (basic law) található meg, amelyek ily módon demokratikus berendezkedés alapjait rendezik.

Ebbe a sorba illeszthető aköznyelvben „nemzetállami törvénynek” nevezett norma, amelyet az izraeli törvényhozás, a Kneszet a magyar miniszterelnök látogatásával egy időben fogadott el. A jogszabály három fontos alapelvet sorol fel, nevezetesen, hogy Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyen Izrael állam létrejött; Izraeli állam a zsidó nép nemzeti lakóhelye, ahol beteljesíti az önrendelkezéshez való természetes kulturális, vallási és történelmi jogát; és hogy Izrael államban a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása egyedülálló a zsidó nép számára.

Szabályozza a törvény Izrael állam szimbólumait, melyek az állam zászlaja, az állam emblémája és Izrael himnusza (HaTikvá, jelentése: „A Remény”).

Külön rész foglalkozik az állam fővárosával, kijelentve, hogy Jeruzsálem a „teljes és egységes” Izrael fővárosa. A nyelvről szóló klauzula a hébert határozza meg az állam hivatalos nyelveként, míg az arab nyelvnek különleges státuszt biztosít, és előírja, hogy az arab nyelv használatát az állami intézményekben törvények határozzák meg, és hogy az arab nyelvnek e törvény hatálybalépése előtt biztosított státusz nem szenved csorbát.

E körben említendő, hogy idén májusban Jeruzsálembe költözött az amerikai nagykövetség, az ünnepi ceremónián EU tagállamai közül Magyarország, Csehország és Ausztria, továbbá Románia képviseltette magát.

A törvényben szintén külön fejezet („Kapcsolat a zsidó néppel”) rendezi például a diaszpórával kapcsolatos vállalásokat, de külön klauzula szól az állam hivatalos (héber) naptáráról – hogy a gregorián naptárat a héber naptárral együtt hivatalos naptárként használják –, valamint külön szakaszok foglalkoznak a függetlenség napjával és az emléknapokkal, valamint a pihenés (és a szombat) napjaival.

Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót Ofir Akunisz tudományos-tecnológiai és űrkutatási miniszter fogadta a tel-avivi Ben Gurion nemzetközi repülőtéren (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Külön szót érdemel a „Zsidó település” című szakasz, amely deklarálja, hogy az állam a zsidó települések fejlődését nemzeti értéknek tekinti, ezért ösztönzi és elősegíti az ilyen települések létrehozását és megszilárdítását.

Törvénykommentárként egyesek meg szokták jegyezni, hogy eredetileg a javaslat azt mondta ki: az állam megengedi az egyes közösségek számára, hogy különálló nemzeti vagy vallási településeket tartsanak fenn. Vagyis a tisztán zsidó (a korábbi változatban: „vallási vagy etnikai alapon egységes”) települések pártolása jelent volna meg a jogszabályban, ehelyett azonban úgy enyhítették a megfogalmazást, hogy abban a zsidó települések mint ösztönzött „nemzeti érték” jelennek meg.

A törvénynek ezt a vitatott pontját – főleg annak eredeti változatát – sokan külföldön és Izraelben is alapjogilag aggályosnak tarják és támadják. A kérdést tágabb összefüggésbe helyezve: a nemzetközi közösség jelenleg úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi jog alapján az izraeli települések létesítése az Izrael által (az 1967-es háborúban) megszállt területeken illegális, miután az 1949-es negyedik genfi egyezmény minden országnak megtiltja, hogy a lakosságot háborúban elfoglalt területekre mozgassa, költöztesse. Így már magát a településlétesítési jogot is sokan megkérdőjelezik, ha az megszállt területen történne – függetlenül az etnikai-vallási összetétel kérdésétől. A kritikákkal szemben fontos ugyanakkor, hogy például az oktatási rendszer napjainkban is többféle irányzatot kínál a polgároknak, azt lényegében különálló arab és zsidó rendszerekké szegregálva, a zsidó szisztémát pedig további különböző vallási irányzatok mentén; e tekintetben ez kompromisszumos állapot, azonban senki sem értelmezheti – tévesen – Izrael államot másként, csakis, mint a zsidó nép nemzetállamát.

Sajtóbeszámolók szerint Benjamin Netanjahu a magyar kormányfővel folytatott tárgyalások során is kiemelte, hogy a radikális iszlám fenyegetése valóságos, és veszélybe sodorhatja Európát, sőt az egész világot. Kijelentette továbbá, hogy Izrael a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosaként sok szempontból az EU-t is oltalmazza. Az ország nemzetállami törekvései kapcsán az izraeli államfő, Reuven Rivlin pedig egyértelművé tette, hogy Izraelben zsidó demokráciát építenek, ahol természetes a szabad vallásgyakorlat.

Látogatása során Orbán Viktor kiemelte, hogy hazánkban minden magyar állampolgár számíthat a kormányzat védelmére. Ez utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy a külpolitikai tárca kárpátaljai vagy éppen erdélyi magyarsággal kapcsolatos kemény fellépése pedig azt jelzi, hogy a szórványban élő honfitársaink is számíthatnak az anyaország hatékony segítségére.

Teljes cikk

Hiba a rendszerben: Németországban munkanélküli segéllyel finanszírozzák a bioterrorizmust

2018. július 18.

Képes-e megvédeni az új EU-s adatvédelmi szabályozás a terroristákat és hogyan lehet a német szociális ellátást könnyen kijátszani?

A Die Welt beszámolója szerint minden hónapban 100 korábban már kiutasított migráns tér vissza Németországba, miközben idén január 1-je óta 56 ezer 127 bevándorló nyújtott be menekültkérelmet és 14 ezer 731 migráns érkezett illegálisan a legkedveltebb célországba a Bild Zeitung tájékoztatása szerint. Szintén a berlini székhelyű napilap hívta fel nemrégiben arra figyelmet, hogy Sief Allah Hammani, egy tunéziai illetőségű személy terrorcselekményt akart végrehajtani, miközben a Hartz IV megnevezésű munkanélküli segély az egyedüli bevétele neki és családjának.

Németországban a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló 2002. évi szövetségi törvény tiltja a biológiai vagy vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, kereskedelmét vagy egyéb módon történő beszerzését, illetve átadását mások részére – tiltva az importot, exportot és a fenti cselekmények megkísérlését is. A joghátrány alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, súlyosabb esetekben a cselekmény három hónaptól öt évig terjedő börtönnel is büntethető. (Fentiek természetesen nem vonatkoznak az Észak-atlanti Szerződés részes felei között létrejött, a fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-i egyezmény szerinti értelemben vett csapatok beosztott polgári munkavállalói vagy polgári kísérői kémiai fegyverekkel kapcsolatos szolgálati cselekményeire.)

A német szövetségi Büntető Törvénykönyv tiltja terrorista szervezetek megalakítását, s egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés szankcióját irányozza elő. Olyan szervezetek megalakítását rendeli büntetni a jogszabály, melyek célja, tevékenysége gyilkosság, emberölés vagy népirtás, vagy emberiség elleni bűncselekmények elkövetésére irányul.

Az elmúlt hetek fontos híre Németországban, hogy a szövetségi belföldi hírszerző szolgálat (BfV) egyik forrása alapján azt állítják: az iszlamisták bármikor támadást hajthatnak végre halálos ricin méreg felhasználásával. A ricinnek jelenleg nincsen ellenszere, és 1 milligramm elegendő belőle ahhoz, hogy 3-5 napon belül egy felnőtt halálát okozza.

Képünk illusztráció. MTI/EPA/Christian Bruna

Az említett 29 éves tunéziai fiatalembert Kölnben tartóztatták le annak gyanújával, hogy iszlamista motivációjú támadást tervezett, és ehhez „biológiai fegyvert” készít ricin felhasználásával. Ez utóbbi rendkívül mérgező fehérje a ricinus növény magjából – amiből a feltételezett elkövető 1000 darabot rendelt – kinyerhető toxikus anyag. Sajtóhírek szerint a tipp a CIA berkeiből érkezett, amit az is alátámaszthat, hogy az új adatvédelmi szabályok alapján nem hozzáférhető információnak minősülnek pl. az internetes rendelés egyes részletei.

Amennyiben a szövetségi ügyészség vádindítványát a bíróság (büntetőszenátus) befogadja, megnyitják a főeljárást, ilyen esetekben – az eset körülményeitől függően – gyilkossági kísérlettel vagy ilyen kísérletben való bűnrészességgel, valamint a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésével is megvádolhatják az illetőt.

Németországban a terrorizmusellenes szabályozás nem sokat fejlődött az 1970-es évek óta. Azóta, hogy 1972-ben – a Vörös Hadsereg Frakció tevékenységére adott válaszként – a Radikalenerlass-t (rendeleti formában) elfogadták, és így megtiltották a terrorista szervezeteket szolgáló személyek köztisztviselői munkavállalását. Jellemző eset, hogy Sief Allah Hammami a hírek szerint saját segélyből vásárolta a méregfegyver alapanyagát. Az un. Hartz IV a német munkanélküli támogatás megnevezése, amely ötvözi a munkanélküliségi és a szociális segély intézményét. Az elnevezését Peter Hartzról kapta, aki gazdasági szakemberként dolgozta ki a német törvényhozás által 2004-ben elfogadott munkaerő-piaci reformcsomagot.

A példától elvonatkoztatva: a jelenlegi német szabályozás súlyos problémáját jelzi, hogy a különböző szociális juttatásokra jogosult migránsok személyi köre messze túlterjed a menedékkérőkén, és például az elutasított, de ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, sőt a szövetségi terület elhagyására kötelezettek is jogosultak ilyen jellegű juttatásokra – akár érvényes tartózkodási jogcím nélkül is (!) – a menedékkérők szociális ellátásáról szóló törvény szerint.

A juttatásokat büntetési céllal megvonni nehéz, például abban az esetben lehetséges, ha a migráns személy a kiutasításáról szóló jogerős határozat végrehajtását akadályozza. De mi van, ha az illető már jogosultságot szerzett például munkanélküli segély felvételére, és azt terrorista cselekmény előkészítésére használja fel?

Az iszlám hátterű migráció kockázata és a terrorizmus jelensége közötti összefüggések elismerése is szükséges lenne ahhoz, hogy a német állam már ne hagyományos eszközökkel és felfogásban, és jóval hatékonyabban működjön közre az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben.

Teljes cikk

Lehet-e népszavazást tartani a drogok liberalizációjáról?

2018. július 12.

Címkék: népszavazás, drog, kábítószer, liberalizáció

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az EMMI egyértelmű jelzést adott arra, hogy nem támogat semmiféle drogliberalizációs törekvést, a kormányzat a fiatalokra leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a kábítószer függőséget. Mindeközben a Magyar Liberális Párt a marihuána fogyasztását legalizálná és erről népszavazást szeretne.

A liberálisok kampánya összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrégiben szerződést bontott a DUE (Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete) Médiahálózattal, miután a „DUE Tallózó – magazin fiataloknak aggyal” egyik számában a kábítószerek liberalizálását népszerűsítő és Juhász Péter bukott politikushoz is köthető Kendermag Egyesület egykori tagja, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának korábbi vezetője arra buzdított, hogy már az iskolában meg kell kezdeni a legalizációt.

Marihuánalevelek egy denveri boltban (MTI/EPA/Bob Pearson)

Teljes cikk

A Tommy Robinson ügy: a bűnözés térnyerése ellen harcolt, és bűnözőt csináltak belőle

2018. július 05.

Címkék: Egyesült Királyság, sajtó, iszlamizmus, muszlim, bűnözés, börtön, Tommy Robinson, Ifj. Lomnici Zoltán

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Nagy-Britanniában egyesek szerint súlyos válságát éli a szólásszabadság, és jelentősen csorbul a britek közérdekű információhoz fűződő alapjoga, abban az esetben például, ha muszlim szélsőségesek „rémtettei” vannak terítéken. Az újságírókra börtön, a véleményformálókra megbélyegzés vár, ha nem a politikailag korrekt tájékoztatási formulát választják? Steven Patrick Morrissey angol énekes-szövegíró mindenesetre kénytelen volt európai turnéját lemondani a fenyegetések miatt, miután kiállt Robinson mellett.

Tommy Robinsont, a 35 éves brit jobboldali aktivistát májusban azért ítélték tizenhárom hónap börtönbüntetésre gyorsított bírósági eljárással, mert tudósítani szeretett volna a muszlim erőszakoló bandák bírósági tárgyalásáról. Egészen pontosan Robinson 10 hónapos börtönbüntetést kapott a „bíróság megsértéséért”, miután Facebook Live videót osztott meg a bírósági tárgyalásra érkező vádlottakról, szembemenve egy bírósági végzéssel, amely megtiltja az egyes tárgyalásokról történő tudósítást akkor, amikor az adott eljárás még folyamatban van. Ugyanilyen bűncselekménye miatt, egy korábbi 3 hónapos felfüggesztett büntetése is aktiválódott, így lett az összbüntetés 13 hónap időtartamú. A brit hatóságok szerint Robinson mindezzel kimerítette a „uszítás és a köznyugalom megzavarásának” fogalmát is.

Tüntetők London központjában (EPA/WILL OLIVER)

Teljes cikk

Mi lesz veled Kárpátalja? – alkotmányos válsághelyzet Ukrajnában

2018. június 27.

Most már szinte biztos, hogy a kisebbségi jogérvényesítés is a liberálisok hitbizománya. A kárpátaljai magyarság elleni támadás rámutat arra is, hogy a gyümölcsöző és haladó multikulturalizmus az, amiből Te magyar, kimaradsz.

A szomszédos Ukrajnában emberi jogi válsághelyzet alakult ki”- jelentette a TASZ 2014-ben.Természetesen nem az orosz hírügynökségség (annak a neve két sz-szel írandó), hanem egy magyarországi székhellyel rendelkező NGO fakadt ki az ukrajnai helyzet kapcsán négy esztendővel ezelőtt. Most bezzeg, amikor kárpátaljai magyar cigányokra támadnak, illetve hosszabb ideje korlátozzák a magyar közösség nyelvhasználati jogát, mélyen hallgatnak a „civilek”.

„A hatalom korlátozza a szabadságjogokat, alapvető kötelességének sem tesz eleget, amikor polgárai testi épségét, sőt életét fenyegeti. Sorozatos beszámolók szerint emberek tűnnek el az utcáról, sebesültek a kórházakból, hogy később félholtra verve bukkanjanak fel” – jelentette ki a Társaság a Szabadságjogokért 2014-ben. Azt, hogy ezen gondolatok aktualitása (hic et nunc) 2018-ban újra felmerül, nyílván nem lehetett előre látni, ugyanakkor az felettébb elgondolkodtató, hogy van-e összefüggés a „civil jogvédő szervezetek” mostani sumákolása és azon tény között, hogy 2017. szeptembere óta tudhatjuk, hogy Soros György helyi alapítványának vezetője szerint semmi gond nincs az ukrán nyelvtörvénnyel.

A honi, külföldről finanszírozott NGO-k részéről persze arról is keveset hallhattunk, hogy az elmúlt években destabilizálódó Ukrajna közéletében jelentős Soros-befolyás érvényesült, és a milliárdos a rendszerváltozástól 2010-ig mintegy 100 millió dollárnyi pénzt fektetett be ukrajnai „civil” szervezetekbe, hogy a más példákhoz hasonlóan itt is jelentős informális hatalom összpontosulhasson kezében szervezetein keresztül.

Ami pedig a jelenlegi alkotmányos válsághelyzetet illeti, úgy tűnik, hogy a nyelvi-kulturális, vallási sokszínűség ilyen megjelenése pl. a közoktatás szintjén kevéssé érdekli a Soros-szervezeteket az ukrajnai kényszerkisebbség, a zömében protestáns vallású kárpátaljai magyarság nyelvi-közoktatási jogainak csorbulásakor.

Jelenleg Ukrajna korlátozottan ad lehetőséget a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen ma Kárpátalja nyugati részén, a munkácsi járásban összesen hét olyan falu van, ahol a helyi lakosság számára biztosított lehetőség a magyar nyelvet megtanulni iskolában, illetve otthontanulási (magántanulói) környezetben. A magyar nyelv jelenleg nem élvez hivatalos státuszt Ukrajna területén, ilyennel csak Ausztriában és Szlovéniában bír (regionális), valamint Szerbiában Vajdaság Autonóm Tartományban.

A legutóbbi népszámlálások adatai szerint Kárpátalján a magyar anyanyelvű kisebbség aránya eléri, sőt meghaladja a 10 százalékot (2001-ben 12,7 százalék, ami kevés csökkenést mutat 1989-hez képest). Ehhez képest az ukrán alkotmánybíróság által idén februárban megsemmisített 2012. évi nyelvtörvény 10 százalékban határozta meg a magyar, mint hivatalos regionális nyelv használatát Kárpátalján, ugyanis az alkotmányellenesnek minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is, mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, ahol arányuk eléri a 10 százalékot. A törvény tizennyolc ukrajnai nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvvé nyilvánított hivatalos státusszal, de már négy éve próbálták eltörölni, a kijevi Alkotmánybíróság 2018-ig halogatta a döntést, ugyanis parlamenti képviselők már 2014-ben indítvánnyal fordultak a testülethez. Az újabb törvénytervezetek már 33 százalékos határral számolnak.

Megalapozott Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentése arról, hogy hivatalos státuszt kell nyújtani a magyar nyelvnek a nyugat-ukrajnai régióban. Ezen kívül a kisebbségi nyelvhasználat drasztikus korlátozása a tavaly elfogadott oktatási törvénnyel sérti Ukrajna alkotmányát, valamint számos nemzetközi és uniós jogi normát; ezért jogos, hogy nyomásgyakorlási eszközként használja a magyar fél Ukrajna nyugati integrációjának blokkolását, és megalapozott kérés az is, hogy garantálják az új ukrajnai törvények a kisebbségek anyanyelv-használati jogát.

Ukrajna jelenleg (a korábbi, jogbővítő nyelvtörvény idei eltörlésével és a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvénnyel) a következő jogforrásokat és normákat sérti:

  1. Ukrajna Alkotmánya, 2004: az alkotmány 10. cikkelye szerint Ukrajnában szavatolt az orosz és a többi ukrajnai nemzeti kisebbség nyelvének szabad fejlődése, használata és védelme. A 11. cikkely a többi közt rögzíti, hogy az állam elősegíti „Ukrajna valamennyi őslakos népe és nemzeti kisebbsége etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságának a fejlődését”.     
  1. Koppenhágai Egyezmény, 1993: az 1993. júniusi koppenhágai csúcstalálkozón kidolgozott feltételrendszer az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételeként rögzíti a stabil demokratikus intézményrendszer meglétét, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését és védelmét. (Az Amszterdami Szerződés 1999 májusában történt hatálybalépésével a Koppenhágában megfogalmazott politikai kritériumok többségét alkotmányos elvként beépítették az EU-szerződésbe.)
  2. ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata, 1992 (a Közgyűlés 1992. december 18-án, a 47/135. számú határozatban fogadta el). A nyilatkozat 1. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az államok a saját területükön védik a kisebbségek létezését és nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását, valamint ösztönzik ezen identitás előmozdításának feltételeit. A (2) bekezdés szerint az államok megfelelő törvényhozási és egyéb intézkedéseket fogadnak el ezen célok megvalósítása érdekében. A nyilatkozat 2. cikke (első bekezdés):

„1. A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyeknek (a továbbiakban: a kisebbségekhez tartozó személyeknek) joguk van szabadon és beavatkozás vagy bármilyenfajta megkülönböztetés nélkül – mind a magánéletben, mind nyilvánosan – élvezni saját kultúrájukat, hirdetni és gyakorolni saját vallásukat, valamint használni saját nyelvüket.”

  1. Európa Tanács 1201-es számú ajánlása, 1993 (az Emberi Jogok Európai Egyezménye a kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatban). Az ajánlás 3. cikkely (1) bekezdése szerint a nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát és akarata ellenére nem vethető alá semmiféle asszimilációs kísérletnek. A (2) bekezdés értelmében a nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személy egyénileg vagy másokkal társulva gyakorolhatja és évezheti a jogait.

A fentiek nyomán kijelenthető, hogy amíg Kijev nem tesz eleget a nemzetközi jogi kötelezettségeinek és nem rendezi viszonyát megnyugtatóan a kárpátaljai magyar közösséggel, addig indokolt és szükségszerű lesz Magyarország valamennyi, Ukrajna uniós integrációját blokkoló lépése.

Teljes cikk

Szemben a nagyvárosi lét egyik kortünetével – a fedél nélküliek helyzetének alkotmányos rendezése

2018. június 22.

2009-ben három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínálhatott az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. Mivel az érintettek teljes kiszolgáltatottsága egyúttal a bűn melegágyává is vált, nem véletlen, hogy a két évtizedes Demszky-éra egyik hagyatékaként itt maradt „homeless-ek” problémájával 2010 óta folyamatos küzdelem zajlik. A Bajkai István által jegyzett legújabb javaslat és az ezt követő Alaptörvény-módosítás szintén előremutató és alkotmányos értelemben is adekvátnak tekinthető.

A hajléktalanság kérdésének alkotmányban történő rögzítése is jelzi, hogy a jogalkotó kiemelt fontosságúnak tekinti a budapesti és nagyvárosi lét egyik legmindennapibb, legszembetűnőbb problematikáját.

A kérdésben számos jogi vita zajlik a nyugati világban, például Melbourne városa egy hajléktalanprotokoll bevezetésével kívánja felszámolni a fedél nélküliek utcán élését, de találunk ide vonatkozó eseteket az Egyesült Államokban is, ahol a helyi szintek vívják küzdelmüket a szövetségi és kerületi bíróságokkal. (Példának okáért 2006 áprilisában, a Jones kontra Los Angeles városa ügyben az Egyesült Államok kilencedik körzeti fellebbviteli bírósága úgy ítélte meg, hogy a nyolcadik alkotmány-kiegészítés „megtiltja a városnak, hogy a nyilvános járdákon való alvást, fekvést vagy ülést tiltsa, mivel ez elkerülhetetlen következménye a Los Angelesben menedék nélkül élő emberek és hajléktalanok létének”.)

Egy lakó a férfi részleg egyik szobájában a Hajlék a Házban fejlesztési projekt keretében felújított hajléktalanszállón Békésen a rekonstrukció átadásának napján, 2015. január 21-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor

Magát a tartózkodást, sőt egyes esetekben az alapvető létfenntartási szükségletek kielégítésében való közreműködést is meg akarták tiltani önkormányzati eszközökkel – ami mindenesetre jól szemlélteti a vonatkozó problémák széles skáláját. A Political Behavior című, iowai illetékességű tudományos folyóirat arra hívja fel egyik tanulmányában a figyelmet, hogy a hajléktalanok tekintetében magas a közegészségügyi kockázat, amely elsősorban a higiénia alacsony szintjére vezethető vissza.

A példák sokfélék és soruk hosszú, ugyanakkor nyilvánvaló: az anyagi depriváció, a szegénység és a kirekesztettség iránti érzékenység – az akár önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő emberek nehézségeinek figyelembevétele – és a hajléktalankérdés hatékony kezelése nem egymást kizáró szempontok és álláspontok, sőt utóbbi csak az előbbiek szem előtt tartásával érhető el.

Egy biztos, valódi társadalmi súlyán kell kezelni a hajléktalanság, a kéregetés vagy éppen a szervezett koldulás ügyét, és annak emberi, szociális, vagy éppen várospolitikai szempontjait együttesen mérlegelni.

Amennyiben szükséges, a hatékony fellépéshez legfőbb jogforrásunk szintjén kell megfelelő garanciát nyújtani, és a jogállam biztosította keretek között végre eredményesen kezelni ezt a kérdést.

Mondjuk ki kerek perec – mindannyiunk jól felfogott, bölcs érdeke a hajléktalanokról való gondoskodás; azonban nem humánus, hanem álságos álláspont, hogy emberi jogi mázzal leöntött civil kezdeményezések által valójában hagyják őket szenvedni, és persze ezzel egyetlen ember sorsán sem segítenek.

Napjaink elsősorban nagyvárosokban létező kortünete permanens és hathatós szabályozásért kiált – annak tudatában, hogy pusztán már a hajléktalankérdés felvetése okán heves politikai támadások érik a kezdeményezőket. Mert, miként Publius Terentius Afer, római költő mondja: az igazság kimondása sokszor gyűlöletet szül...

 

Teljes cikk