A CDU elnöke Német Biztonsági Tanácsot hozna létre - a migráció egyre súlyosabb kérdés Németországban

2019. december 06.

Migráció és biztonság újra és újra föllobbanó viták jellemzik a német belpolitikát határvédelméről és a belső stabilitásról. E téren újabban a Zöldek belülről is kapnak kritikát.

A migráció és a biztonság közötti összefüggések kérdését nem megkerülve Boris Palmer, a baden-württembergi Tübingen város zöldpárti polgármestere új könyvében (magyarul: „Először a tények, aztán a morál: miért kell a politikának a valósággal kezdődnie?”) saját politikai közösségét, a Zöldeket, valamint a német szövetségi kormányzat migrációs politikáját vonja kérdőre. Világosan kimondja: miközben a bűncselekmények száma az utóbbi időben – a számok tükrében – csökkent, „a lakosság továbbra is attól tart, hogy erőszak áldozatává válik”. Megállapítása annak fényében is érdekes, hogy mindeközben igyekszik aláhúzni: Németország biztonságosabbá vált.

Teljes cikk

Mennyire szólnak bele a jobboldali migrációs politikába az olasz bíróságok?

2019. november 29.

Strasbourgtól Szicíliáig: az olasz jobboldali kormányok igazságszolgáltatási utakon nehezített migrációs küzdelme az elmúlt évtizedben, úgy tűnik, mintha balra lejtene az itáliai ítélkezés.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben kimondta a verdiktet: Olaszország megsértette a nemzetközi emberi jogi egyezményeket azzal, hogy elfogta a Földközi-tenger térségében hányódó migránsokat 2009-ben, és visszajuttatta őket Líbiába. Elemzők ennek nyomán arra emlékeztetnek, hogy a strasbourgi bírói fórum döntései Észak-Afrika politikai és gazdasági felfordulása idején jelentősen befolyásolták az EU migrációs politikáját – azáltal is, hogy a döntések arra szorították rá például Olaszországot, hogy huzamosabb ideig visszalépjen a Berlusconi-korszak politikájától, azt lényegében felfüggesztve. A nemzetközi bíróságok ma is döntő szerepet játszanak az Unió bevándorlási politikájának kialakításában.

Teljes cikk

Az amerikai bevándorlási szabályok jóval szigorúbbak az európainál

2019. november 22.

Azok akik Európai Egyesült Államokról ábrándoznak bizonyosan nem támogatnák az USA szigorú bevándorlási politikáját, amely pedig 2001. szeptembert 11-i New Yorki terrortámadások óta szükségszerűen jelentős mértékben szigorodott.

Donald Trump amerikai elnök 2019. szeptember 26-án aláírta az „A tagállami és helyi részvétel fokozása a menekültek áttelepítésében” címet viselő 13888. sz. elnöki rendeletet[1] a hatálybalépés aznapi dátumával. A szövetségi kormányzat tisztviselőire és ügynökségeire nézve kötelező elnöki utasításban az is benne szerepelt, hogy a jövőben az Egyesült Államok kormánya a szövetségi tagállami és a helyi kormányzatok vezetőivel is egyeztet majd arról, hogy beleegyeznek-e a menekültek letelepítésébe a közösségeikben a szövetségi menekültprogram keretében.

Teljes cikk

Bírósági döntések a politikai korrektség béklyójában

2019. november 15.

Hogyan lehet galvanizálni, feltüzelni politikai korrektség harcosan elszánt híveit egy-egy megfelelően kilúgozott, ideológiamentes ítélettel?

Strasbourg morális és politikai vitákat próbál jogilag szabályozni. Az igazságszolgáltatást olyan területekre terjeszti ki, amelyek korábban az etikához, erkölcshöz, filozófiához vagy a politikához kapcsolódtak. Németországot például megrótták, miután egy alsó-szászországi tanárnő keresetet nyújtott be foglalkozástól való eltiltása miatt. Vagy a gyermekgyilkos Magnus Gäfgen is az Emberei Jogok Európai Bíróságához fordult, miután „komoly fájdalom okozásával” fenyegették meg egy rendőrségi kihallgatáson 2002-ben, amelynek következtében a kínzással való fenyegetéssel kicsikart vallomásokat végül nem használták fel a német büntetőeljárásban.

Teljes cikk

A Kohéziós Alap, mint politikai fegyver – egyre átláthatatlanabb az uniós költségvetés

2019. november 08.

Önmagában a magyar kormány azon elvi álláspontjának átvétele, hogy a segítséget kell helybe venni, nem a bajt az EU-ba hozni, dicséretes, de mindez csak akkor elfogadható, ha nem jár akár közvetett összefüggés útján az uniós tagállamok büdzséinek csorbításával, és az EU-s forrásokra a brüsszeli döntéshozók, nem mint zsarolási potenciálra tekintenek de lege ferenda.

A Kohéziós Alap jogi bázisát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. cikke (elsősorban annak második bekezdése) jelenti. Az Alap maga az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2014–2020-as programozási időszakban támogatást nyújt a környezeti beruházásokról és energiaterülettől kezdve a közlekedési infrastruktúrán át egészen a technikai segítségnyújtásig. A Kohéziós Alapot azon EU-tagállamok részére működtetik, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint az uniós átlag 90%-a. Ennek alapján a 2014–2020-as programozási időszakban összesen 15 ország jogosult az Alap támogatására, ezek: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Teljes cikk

A konzervatív Debrecen, mint a nemzeti ellenállás fővárosa

2019. október 31.

Címkék: Országgyűlés, Debrecen, Kossuth Lajos

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

„Az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésében elhatározá az országgyűlésnek, s az ország kormányának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe által tenni.” Kossuth Lajos, 1849. január 1.

Debrecennek különös fejlődéspálya jutott a magyar történelemben, és több alkalommal, sorsfordító események idején játszhatott kiemelt szerepet. Az újkorra tehetős, gazdag kereskedővárossá lett település kálvinizálódó polgársága megelőzve korát, igazán jelentős hatású és igen fejlett oktatási és iskolahálózatot hozott létre a városban. Debrecen megnőtt gazdasági és kulturális jelentőségét I. Lipót császár is elismerte, amikor szabad királyi városi rangot adományozott a cívisvárosnak 1693-ban. A katolikus egyház Debrecenbe történő visszatérésével pedig 1715-ben ismét megerősítést nyert a világi és szakrális tereiben is mind meghatározóbbá váló „kálvinista Róma” térségi szerepe.

Teljes cikk

Demszky-korszak 2.0: az új főpolgármester állami kompetenciákról ígérget, az ellenzék egy része „törvényesített” káoszba kormányozhatja az önkormányzatokat

2019. október 25.

2010-ben a főváros adósságállománya a BKV adósságával együtt 245 milliárd forint volt, és egy újabb hitelfelvétellel akkor végképp csődbe kerülhetett volna Budapest. Az akkori felelősök visszatérnek?

2019. október 13-án helyi önkormányzati választásokat tartottak Magyarországon, amely egyes települések politikai vezetésében érdemi változásokat is hozott.

Az alkotmányozó a „helyi önkormányzatok” fogalmával jelöli az Alaptörvényben a megyei és települési, illetve fővárosi és kerületi közügyek intézésére szolgáló helyi demokratikus intézményrendszert. Az önkormányzat alkotmányos rendszerünkben a helyi közhatalomnak az ottani választópolgári közösség érdekében történő gyakorlását jelenti.

Teljes cikk

Németország: romló integrációs hatékonyság, csak tavaly hétévi magyar EU-s támogatást közelítő ráfordítás a migrációra szövetségi szinten

2019. október 15.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az elmúlt esztendők németországi kísérlete az integrációs hatékonyság tekintetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt a polgárok azt látják, hogy egy továbbra sem jó eredményeket hozó társadalmi vállalkozás egyre nagyobb anyagi áldozatvállalást kíván meg tőlük.

Az elmúlt évek során Németországban mind komolyabb problémaként jelentkezik az országba érkezett menedékkérők és migránsok képzése, így végső soron integrálásuk a többségi német társadalomba. Miközben az integrációs kurzusok hatékonysága inkább romlani, mintsem javulni látszik, a migrációs költségek éves szinten folyamatosan emelkednek, és a szövetségi kormány pénzügyi feszültségbe sodorta magát a szövetségi tagállamokkal, valamint az önkormányzatokkal.

Teljes cikk

Az új olasz belügyminiszter politikai credója: El kell fogadjuk a sokféleséget, tovább kell lépni az integrációval – Teljesen megváltoztathatják Olaszországot

2019. október 08.

Előzetes felmérések szerint az választójogi korhatár lecsökkentése 16 éves korra 1.2 millióval növelheti az olasz választópolgárok számát. Ha pedig az állampolgársági törvény migrációs hátterű kiskorúakra vonatkozó módosítását sikerül keresztülvinni, akkor ez a szám meghaladhatja a kettőmilliót.

2019 őszén egy négyhetes olasz kormányválság tartotta izgalomban az európai közéletet: a fejlemények augusztus 8. (Salvini kormányfőhelyettes bejelentése) és szeptember 5. között zajlottak le. Matteo Salvini, aki a kormány belügyminisztere is volt egyszemélyben, valamint a kormánypárt Liga vezetője, bejelentette távozási szándékát kormányzati posztjáról, és felkérte az olasz köztársasági elnököt, hogy írjon ki időközi parlamenti választásokat. Ezzel sikerült is kiprovokálnia Giuseppe Conte miniszterelnök lemondását, a folyamat pedig végül egy új kabinet megalakulását eredményezte, amelyet ugyancsak a pártpolitikailag függetlennek tekintett Giuseppe Conte, a 2018. június elseje óta hivatalban lévő kormányfő vezet.

Teljes cikk

Az alkotmányos elmozdítási eljárás mennyiben befolyásolja Trump határvédelmi terveit?

2019. szeptember 30.

A Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Demokrata Párt meg tudja-e akadályozni Trump falépítési terveit, úgy hogy a törvényhozás alsóházában többségben lévő demokraták totális támadást indítottak az elnök ellen?

2019. július legvégén az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy Donald Trump elnök kormányzata felhasználhat két és félmilliárd dollár összeget a Pentagon (Védelmi Minisztérium) pénzeszközeiből a déli határon falrész építéséhez. A legfőbb bírói fórum öt igen szavazattal – négy nem szavazat ellenében – hozta meg döntését egy kaliforniai szövetségi bíró határozatát felülírva, amely akadályozni kívánta az elnököt abban, hogy a pénzt a falra költhesse. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a pénzt Kalifornia, Arizona és Új-Mexikó szövetségi államok falépítési projektjeire fogják felhasználni.

Teljes cikk