Hokitól a Hondáig: hatalmas összegű büntetések, stószolt perek és kártérítések az USA-ban

2020. január 17.

A cégeknek komolyan kell venniük a fogyasztóvédelmet az Egyesült Államokban.

Az elmúlt években több esetben találkozhattunk olyan hírekkel, például a nemzetközi sportéletben, amikor egy sportszabálytalanság elkövetőjét magyar szemmel nézve brutális nagyságú pénzbüntetéssel sújtottak. Például 2016 elején az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) egyik játékosát azért, mert többször leterítette a vonalbírót, durván viselkedett, végül mintegy 565 ezer dollár (160 millió Ft) kártérítésre kötelezték. Az NHL a cselekvést szándékosnak értékelte, és a játékost kizárták a bajnokságból (eltiltva a játéktevékenységtől) további intézkedésig. Az amerikai jégkorongsportban agyonbírságolt játékosokkal szembeni pénzbüntetések nagyságrendjén nincs is semmi okunk meglepődni. A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) Fegyelmi Bizottsága által fegyelmi vétség elkövetése miatt esetleg pénzbüntetésre kötelezett játékos például olyan tettért felelhet ilyen módon, ha a Facebookján a játékvezetőket vulgáris módon sértegető, például rasszista jellegű megjegyzéseket posztol. Az egyik magyar játékosnak végül emiatt százezer forintot kellett fizetnie.

Teljes cikk

Új típusú migrációs válsághelyzetre készülhetünk – a Schengeni vívmányok végveszélyben

2020. január 06.

Nem csupán az alábbi fogalmakat kell megszoknunk: klímamenekült, ökológiai üldözött, hanem a környezeti kényszermigráns vagy éppen a környezeti indíttatású migráns kategóriáit sem árt megismerni.

Az EU-n kívüli országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni – rögzíti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex). Ennek keretében 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén az EU-n kívüli ország állampolgárának:

- érvényes úti okmánnyal kell rendelkeznie;

- szükség esetén érvényes vízummal kell rendelkeznie;

- igazolnia kell a tervezett tartózkodás célját, és megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie;

- nem szabad beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnia a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben);

- nem szabad veszélyt jelentenie az uniós országok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira.

Teljes cikk

Terrorizmus és terrorszervezetek Afrikában – keresztényüldözés és nyugatgyűlölet a fekete kontinensen

2019. december 30.

Címkék: iszlám, terror, Nigéria, Boko Haram

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A Boko Haram nevű iszlám radikális szervezet karácsonykor, a keresztények szent ünnepén hat személyt mészárolt le Nigériában.

Az afrikai terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni helyi küzdelem felé tett első fontos lépésként, 1992-ben az Afrikai Egységszervezet (OAU) a szenegáli Dakarban tartott 28. rendes ülésszakán elfogadta a következő dokumentumot: Határozat az afrikai országok közötti együttműködés és egyeztetés megerősítéséről [AHG/Res. 213 (XXVIII)], amelyben a szervezet célul tűzte ki a szélsőségek és a terrorizmus jelenségei ellen folytatott küzdelmet. A Tunéziában, Tunisz városában – 1994 júniusában – megtartott 30. rendes ülésszakán az OAU elfogadott egy másik fontos állásfoglalást: Nyilatkozat az afrikai államközi kapcsolatok intézésének szabályzatáról [AHG/Del. 2 (XXX)], amelyben visszautasította a szélsőségesség és a terrorizmus minden formáját, akár szektás, akár törzsi, etnikai vagy vallásos ürüggyel követik el, illetve valósítják meg azt. A nyilatkozat határozottan bűncselekményként ítéli el az összes terrorcselekményt, ezek módszerét és gyakorlatát, és kifejezte az elhatározását egy olyanfajta együttműködés erősítésére az afrikai államok között, mely révén küzdeni tudnak az ilyen cselekmények megvalósulása ellen.

Teljes cikk

A jövő kulcsa: fenntartható, nem árdrágító klímavédelmet az EU-ban!

2019. december 23.

Címkék: klíma, környezet, nemzetgazdaság

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az indokolatlan árdrágulásokkal ötletelő, a nemzetgazdaságok növekedését lefullasztó, néhol papírszagú elképzelések helyett „környezet és emberbarát” klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A klímaváltozás századunkban új típusú kihívások elé állítja a vén kontinenst és benne az Európai Unió integrációs közösségét. Az éghajlat ilyen jelentős mértékű és relatív gyors megváltozása egyre érezhetőbb hatásokat fejt ki a mindennapokra nézve, helyi vagy globális szinten egyaránt.

Teljes cikk

Meddig sérthetik büntetlenül az Alaptörvényt az ellenzéki politikusok?

2019. december 13.

Képviselői eskü eltorzítása, az alkotmány fogalmának visszaélésszerű felhasználása – közjogi anomáliák az ellenzéki térfélen.

Az ellenzéki politizálás színterén gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, ami egy polgári értékeket valló magyar állampolgár számára már kiverné a biztosítékot. Egyre inkább annak lehetünk tanúi, hogy az ellenzéki oldalon, hogyan hagyják figyelmen kívül azokat a történelmi hagyományokat és intézményeket, amely ma nélkülözhetetlen részei egy modern, demokratikus állam hosszútávú fejlődésének, s elsősorban magyar identitásunk meghatározó elemei. Ennek alátámasztására, két jellegzetes esetet hoztunk: a képviselői eskü intézménye, valamint Karácsony Gergely főpolgármester által előterjesztett Budapest Alkotmány koncepciója.

Teljes cikk

A CDU elnöke Német Biztonsági Tanácsot hozna létre - a migráció egyre súlyosabb kérdés Németországban

2019. december 06.

Migráció és biztonság újra és újra föllobbanó viták jellemzik a német belpolitikát határvédelméről és a belső stabilitásról. E téren újabban a Zöldek belülről is kapnak kritikát.

A migráció és a biztonság közötti összefüggések kérdését nem megkerülve Boris Palmer, a baden-württembergi Tübingen város zöldpárti polgármestere új könyvében (magyarul: „Először a tények, aztán a morál: miért kell a politikának a valósággal kezdődnie?”) saját politikai közösségét, a Zöldeket, valamint a német szövetségi kormányzat migrációs politikáját vonja kérdőre. Világosan kimondja: miközben a bűncselekmények száma az utóbbi időben – a számok tükrében – csökkent, „a lakosság továbbra is attól tart, hogy erőszak áldozatává válik”. Megállapítása annak fényében is érdekes, hogy mindeközben igyekszik aláhúzni: Németország biztonságosabbá vált.

Teljes cikk

Mennyire szólnak bele a jobboldali migrációs politikába az olasz bíróságok?

2019. november 29.

Strasbourgtól Szicíliáig: az olasz jobboldali kormányok igazságszolgáltatási utakon nehezített migrációs küzdelme az elmúlt évtizedben, úgy tűnik, mintha balra lejtene az itáliai ítélkezés.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben kimondta a verdiktet: Olaszország megsértette a nemzetközi emberi jogi egyezményeket azzal, hogy elfogta a Földközi-tenger térségében hányódó migránsokat 2009-ben, és visszajuttatta őket Líbiába. Elemzők ennek nyomán arra emlékeztetnek, hogy a strasbourgi bírói fórum döntései Észak-Afrika politikai és gazdasági felfordulása idején jelentősen befolyásolták az EU migrációs politikáját – azáltal is, hogy a döntések arra szorították rá például Olaszországot, hogy huzamosabb ideig visszalépjen a Berlusconi-korszak politikájától, azt lényegében felfüggesztve. A nemzetközi bíróságok ma is döntő szerepet játszanak az Unió bevándorlási politikájának kialakításában.

Teljes cikk

Az amerikai bevándorlási szabályok jóval szigorúbbak az európainál

2019. november 22.

Azok akik Európai Egyesült Államokról ábrándoznak bizonyosan nem támogatnák az USA szigorú bevándorlási politikáját, amely pedig 2001. szeptembert 11-i New Yorki terrortámadások óta szükségszerűen jelentős mértékben szigorodott.

Donald Trump amerikai elnök 2019. szeptember 26-án aláírta az „A tagállami és helyi részvétel fokozása a menekültek áttelepítésében” címet viselő 13888. sz. elnöki rendeletet[1] a hatálybalépés aznapi dátumával. A szövetségi kormányzat tisztviselőire és ügynökségeire nézve kötelező elnöki utasításban az is benne szerepelt, hogy a jövőben az Egyesült Államok kormánya a szövetségi tagállami és a helyi kormányzatok vezetőivel is egyeztet majd arról, hogy beleegyeznek-e a menekültek letelepítésébe a közösségeikben a szövetségi menekültprogram keretében.

Teljes cikk

Bírósági döntések a politikai korrektség béklyójában

2019. november 15.

Hogyan lehet galvanizálni, feltüzelni politikai korrektség harcosan elszánt híveit egy-egy megfelelően kilúgozott, ideológiamentes ítélettel?

Strasbourg morális és politikai vitákat próbál jogilag szabályozni. Az igazságszolgáltatást olyan területekre terjeszti ki, amelyek korábban az etikához, erkölcshöz, filozófiához vagy a politikához kapcsolódtak. Németországot például megrótták, miután egy alsó-szászországi tanárnő keresetet nyújtott be foglalkozástól való eltiltása miatt. Vagy a gyermekgyilkos Magnus Gäfgen is az Emberei Jogok Európai Bíróságához fordult, miután „komoly fájdalom okozásával” fenyegették meg egy rendőrségi kihallgatáson 2002-ben, amelynek következtében a kínzással való fenyegetéssel kicsikart vallomásokat végül nem használták fel a német büntetőeljárásban.

Teljes cikk

A Kohéziós Alap, mint politikai fegyver – egyre átláthatatlanabb az uniós költségvetés

2019. november 08.

Önmagában a magyar kormány azon elvi álláspontjának átvétele, hogy a segítséget kell helybe venni, nem a bajt az EU-ba hozni, dicséretes, de mindez csak akkor elfogadható, ha nem jár akár közvetett összefüggés útján az uniós tagállamok büdzséinek csorbításával, és az EU-s forrásokra a brüsszeli döntéshozók, nem mint zsarolási potenciálra tekintenek de lege ferenda.

A Kohéziós Alap jogi bázisát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. cikke (elsősorban annak második bekezdése) jelenti. Az Alap maga az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2014–2020-as programozási időszakban támogatást nyújt a környezeti beruházásokról és energiaterülettől kezdve a közlekedési infrastruktúrán át egészen a technikai segítségnyújtásig. A Kohéziós Alapot azon EU-tagállamok részére működtetik, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint az uniós átlag 90%-a. Ennek alapján a 2014–2020-as programozási időszakban összesen 15 ország jogosult az Alap támogatására, ezek: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Teljes cikk