Valóban börtönbe kerülhet-e Boris Johnson?

2019. szeptember 13.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az elmúlt időszakban több olyan sajtóhír is megjelent, mely szerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. De vajon ez reális forgatókönyv, vagy csupán egy üres fenyegetés?

A brit és nemzetközi sajtó egy része nagy elánnal karolta fel a hírt, miszerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. A jogszabály lényege, melynek be nem tartása esetén szankció kiszabása várható, az alábbiakban foglalható össze: ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Teljes cikk

Miért támadják Trumpot az un. transzgender-vitában és miről szól valójában a polémia?

2019. szeptember 06.

Magyarországon is megfigyelhető tendencia, hogy a média és az ún. influenszerek egy jelentős része – az állam és a történelmi egyházak ellenében – gyengíteni igyekszik a hagyományos férfi–női házasság intézményének társadalmi elfogadottságát, és a hagyományos értelemben vett család szerepét a felnövekvő nemzedékek nevelésében.

Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumában a múlt év végén egy feljegyzés készült, amelyben a Trump-adminisztráció egy javaslattal megalkotná a szövetségi szintű polgári jogi szabályozásban a nem (angolul sex) jogi fogalmát (ezzel Trumpék megtiltják a gender-megkülönböztetést az oktatási programokban, eliminálva az Obama-kormány által a transzgender embereknek pozitív megkülönböztetéssel nyújtott védelmet). A tárca által javasolt új meghatározás tartalmi alapját a nemi szervek (genitáliák) megléte határozza meg, amelyekkel egy adott személy megszületett – ez derült ki a New York Times birtokába került tervezetből. A cikk kutatókra hivatkozott, akik szerint a nemi identitás az agyból származik, nem pedig a testből.

Teljes cikk

Frontex–EASO terv: az Unió továbbra is határmenedzsmentről beszél védelem helyett

2019. augusztus 30.

Brüsszelben változatlanul határnyitásra és nem pedig határvédelemre fordítják az uniós adófizetők pénzét.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2019. július 18-án hivatalosan megerősítette az együttműködésükt a menekültügy, a határellenőrzés és a migrációkezelés területén.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős európai uniós biztos és Maria Ohisalo, az EU Tanácsának Finnországának elnökségét képviselő finn belügyminiszter részt vett az aláírási ünnepségen.

Teljes cikk

Akciózó Amnesty International – Nyomásgyakorlás a független magyar igazságszolgáltatásra?

2019. augusztus 26.

2019 nyarán az Amnesty International Magyarország esti fényvetítést rendezett Budapesten, hogy így tiltakozzon „a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen”. A megmozdulás azonban beilleszthető egy olyan sorozatba is, amelynek célja lehet a magyar bíróságok érzékenyítése.

Ahogy a külföldről finanszírozott civil szervezet részéről fogalmaztak, „a bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai”, és szerintük fennáll a veszélye, hogy a mostani kormányzati hatalom befolyása alá kerülnek, és „akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak”.

Teljes cikk

Magyarország tengeri kereskedelmi politikája, mint nemzetgazdasági érdek

2019. augusztus 16.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az olasz sajtó hazánk új külkereskedelmi politikáját méltatja, miközben megjegyzi, hogy Trieszt történeti szimbólum az olasz–magyar közeledésben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén júniusban a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén jelentette be, hogy Magyarország az olaszországi Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre.

A korábbi V4-es magyar elnökség éve négy tartalmi pillérre – Európai Visegrád, Regionális Visegrád, Digitális Visegrád és Globális Visegrád – épült sikerrel. Ezek a pillérek azt szimbolizálják, hogy a közép-európai régiót összekötő közlekedési, energetikai és társadalmi kapcsolatok erősítése; a digitalizáció, a tudomány és innováció jelentette kihívások, valamint a „Visegrád brand” építése is fontos a nagyvilágban.

Ehelyütt említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-es Varsóban a tizenkét közép- és kelet-európai ország részvételével megtartott találkozója után a Három Tenger Kezdeményezés keretében tartott csúcstalálkozón vett részt. Az érintett lengyel-horvát kezdeményezés a 12 részt vevő ország (a V4 országai – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett a három balti állam, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) üzleti és beruházási érdekeinek összehangolását és képviseletét szolgálja, és az első csúcstalálkozót a horvátországi Dubrovnikban tartották; az akkor aláírt együttműködési nyilatkozat az EU stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Megjegyzendő, hogy a Három Tenger előtti legfontosabb kihívás a gázszállító hálózat kiépítése: így az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly felépült, a katari cseppfolyós gáz (LNG) mellett az első amerikai cseppfolyós gáz-szállítmányt is a közelmúltban fogadó gázkikötőből induló, a horvátországi Krk szigetén létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó terve.

A fentiekkel párhuzamosan akár szimbolikusnak is tekinthető a külügyi kormányzat trieszti kezdeményezése. A megállapodással új fejezet kezdődött a magyar-olasz kapcsolatokban, és mint arra Szijjártó Péter is rámutatott, Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az olasz nyelvű Trieste All News „Trieszt kikötője és Magyarország – egy stratégiai és közös kereskedelmi érdek” címmel közölt cikket augusztus 11-én. Az írás beszámol róla, hogy Magyarország Triesztet határozta meg a tengerentúlra irányuló export kiindulópontjának legfontosabb termináljaként, ahol új, 32 hektáros kikötői logisztikai bázist kíván létrehozni. A magyar fél célja az, hogy nemzetközi kereskedelme akadályait megszüntesse a tenger felé, amint azt Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta. A cikk idézi is Szijjártót, aki szerint a most tervezett beruházások várhatóan 60 és 100 millió euró közötti összeget tesznek ki, a vasútvonalak jelentős megerősítése mellett.

Triesztet a földrajzi és történelmi tényezők kombinációja a múltban egyedülálló várossá tette, s a térségben élő különféle etnikai csoportok miatt ez nem is tipikus olasz város volt – ezeket a megállapításokat idézi a cikk John George Bartholomew, a neves brit kartográfus, a „térképészet fejedelmének” egyik 1898-as feljegyzéséből. Viktória királynő korában, Triesztben egyáltalán nem volt szokatlan az angol jelenlét, és a britek, olaszok gyakorta találkoztak itt magyar üzletemberekkel és tisztekkel. Bár egy évszázad telt el azóta – írja a lap –, és az első világháború el is húzta egymásról a két nemzetet, az olasz–magyar párbeszéd most Trieszttel a főszerepben folytatódott. A trieszti kikötőben lévő területek megvásárlása magánvállalatokkal kötött szerződések útján történik, vagyis konkrétan nem az adriai-tengeri kikötői hatósággal. A projekt stratégiai jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontjából, hiszen lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy az ország exportja 24 órán belül elérje a tengert.

A több éve tartó sikeres gazdasági fordulat, melynek köszönhetően egyre stabilabban 4 % körüli gazdasági növekedés realizálódik, több tényezőn alapul. Az ipari termelés erősödik, mely különösképpen a járműgyártásnál, és a hozzá kapcsolódó ágazatokban látszik. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a hazai vállalatok exportteljesítményének köszönhetően Magyarország külkereskedelmi mérlege tovább emelkedik, ami a nettó exporton keresztül szintén pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést.

Mindehhez pedig újabb adalék lehet egy magyar tengeri kikötő, egy új kereskedelmi kapu a nemzetközi gazdasági térben. Hiszen nem csupán a számok mutatják: sok évszázad után a mi térségünk jelentheti majd a stabilitást Európában, mi leszünk a stabil kapcsolódási pont, a kulturális és gazdasági híd, a politikai összeköttetés az egymástól akár merőben eltérő civilizációk között.

Teljes cikk

Kormányválság Olaszországban – mi várható ezután?

2019. augusztus 09.

Az olasz kormányzati koalíció törés előtt állhat. Matteo Salvini belügyminiszter csütörtökön alkalmatlannak nyilvánította a kormánykoalíciót a további közös munkára, és új választások kiírását szorgalmazza.

A kormányválság kiváltó okának az Olaszország és Franciaország közötti közel 300 kilométeres tervezett vasútvonal körül kialakult vita tekinthető, amely kapcsán az Öt Csillag Mozgalom Salviniék ellen fordult, bár korábban a Lega vezetője jelezte fenntartásait. Ez a nézeteltérés ugyanakkor a koalíciós partnerek közötti konfliktusok sorozatának csúcspontja. Salvini azzal vádolja a koalíciós partnerét, hogy a fontos projekteket blokkolnak - különösen a régiók nagyobb autonómiája kapcsán.

Teljes cikk

Kell-e módosítani később a magyar alkotmányt az Európai Bíróság döntése nyomán?

2019. augusztus 02.

Címkék: Európai Bizottság, Alkotmánybíróság, Stop Soros

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A luxemburgi bírói testület a Stop Sorost vizsgálja a bizottság kezdeményezése alapján, kérdéses azonban, hogy hazánk alkotmányos identitását sértő döntés születhet-e és ennek milyen következményei lehetnek.

Bírósági szakaszba lépett a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás. Az Európai Bizottság azzal indokolta lépését, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályokra.

Teljes cikk

Erdélyország valósága, avagy európai minták a területi autonómiára

2019. július 26.

„Az autonómiát támogatom, pont. Jobb híján, pont.” Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazott 2017-ben Tusványoson.

Autonóm területnek (amelynek részben vagy egészben élvezett státusza a területi autonómia) az adott ország, állam azon területét nevezzük, amely bizonyos fokú autonómiával bír, illetve külső hatalomtól, autoritástól mentes. Jellemző például, hogy földrajzilag távol helyezkedik el az adott országtól, vagy pedig bár nincs messze, de egy nemzeti kisebbség él ott. Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására.

A nemzetközi egyezmény szerinti szabályozásra jó példa Olaszország esete, ahol Dél-Tirolt autonóm provinciaként ismerték el 1946-ban. Ez volt az ún. Gruber–De Gasperi megállapodás: ez egy kétoldalú szerződés volt, amelyet az akkori osztrák külügyminiszter, Karl Gruber és az olasz miniszterelnök, Alcide De Gasperi írt alá 1946. szeptember 5-én. A megállapodás Alto Adige (németül Südtirol, vagyis Dél-Tirol) tartomány lakosságának helyzetét szabályozta, az autonómiához és a kulturális identitásuk és szokásaik megőrzéséhez való jog biztosításával. A dokumentumban a német és olasz nyelvet egyaránt hivatalos nyelvként is elismerték. A szabályozás a gyakorlatban azt is lehetővé tette, hogy a dél-tiroliaknak megadták annak jogát, hogy visszatérjenek eredeti (német) kereszt- és családneveik használatához. A német nevek használatát ugyanis a Mussolini-időszak asszimilációs programja miatti kényszer miatt sokan elhagyni kényszerültek.

Teljes cikk

Az ENSZ tervezet egyfajta kommunista újraelosztást szorgalmaz?

2019. július 19.

A nemzetközi szervezet egészségügyi terve az állampolgároktól venné el mindazokat a vívmányokat, amit aztán térítésmentesen bocsátanák harmadik országbeli bevándorlók rendelkezésére. A javak ilyen típusú felülről vezérelt disztribúciója korábban a kommunista rezsimek sajátja volt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán Genfben 2017. december 12–13. között tartott kulcsfontosságú konferencia (The tenth annual High Commissioner’s Dialogue on Protection Challenges – A Főbiztosok 10. Éves Dialógusa a Védelmi Kihívásokról) megteremtette a menekültekre vonatkozó globális kompakt alapjait. A kétnapos háttérdialóguson a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor, a pénzintézetek, egyetemi tudósok és menekültek mintegy 500 kiválasztott képviselőjét hívták össze. A plenáris megbeszélések, tematikus szekciók és témakör szerinti kerekasztalok révén – a hivatalos közlések szerint – annak módjait is megvizsgálták, hogy miként biztosítható a globális menekültkompakt és migrációs kompakt közötti komplementaritás.

Teljes cikk

A büntetőjog szigorával az élelmiszer-hamisítókkal szemben

2019. július 12.

Címkék: élelmiszerbiztonság, Országgyűlés, törvénymódosítás, agrártárca

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást az agrártárca kezdeményezésére, amely az élelmiszer-biztonságot veszélyeztetőkkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépést szabályozza.

A tavalyi esztendőben a kettős minőségű európai élelmiszerek okoztak feszültséget az Európai Unióban: e szerint számos nagy nemzetközi cég eltérő összetételben és minőségben forgalmazott azonos márkájú élelmiszertermékeket Nyugat-, illetve Kelet-Közép-Európában. Szlovákiában laboratóriumi tesztek bizonyították, hogy a nemzetközi üzletláncok Szlovákiában, illetve Ausztriában forgalmazott kéttucatnyi azonos termékének minősége Ausztriában magasabb és jobb volt, mint Szlovákiában, ami elsősorban az üdítőkre, a hústermékekre, a teákra vagy a fűszerekre vonatkozik.

Teljes cikk