A Földközi-tengeren virágzik az embercsempészet – az EU még több NGO-t vonna be a folyamatba?

2019. június 24.

Címkék: Iszlám Állam, embercsempészet, NGO, civil, alapjogi ügynökség

Az EU Alapjogi Ügynöksége szerint alábecsülik a külföldről finanszírozott „civil” hajók szerepét, ők sokkal több jogot biztosítanának számukra.

2018-ban becslések szerint, mintegy 2 299 emberek meghalt, vagy eltűnt a Földközi-tengeren átkelés közben Ez átlagosan több mint hat haláleset naponta. 2017 közepe előtt, a tengeren bajba jutott migránsok jelentős részét olyan NGO-k által működtetett hajók mentették a vízből, amelyek humanitárius megbízatással rendelkeznek a halálos kimenetelű balesetek visszaszorítása és a megmentett migránsok biztonságba helyezése érdekében – állítja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Egyes tagállamok hatóságai azonban szerintük 2018 óta ezekre a szervezetekre ellenségként tekintenek és azzal, hogy lefoglaltak mentőhajókat, letartóztatták a személyzet tagjait, és jogi eljárásokat kezdeményeztek ellenük elfogadhatatlan helyzetet teremtettek.

Teljes cikk

Gondolatok az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtés jogi aggályairól

2019. június 20.

Címkék: Európa, NAIH, aláírásgyűjtés

Az egyik független ellenzéki képviselő által kezdeményezett, az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtő akció kapcsán felmerült a gyanúja személyes adatokkal történő visszaélésnek, ezért célszerű a folyamat jogi hátterének az áttekintése.

Kiindulópont, hogy bármilyen civil, vagy politikai aláírásgyűjtésre irányuló kezdeményezés esetén a vonatkozó íveken szereplő információk, így az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az aláíró neve személyes adatnak minősül. Fontos továbbá, hogy harmadik személynek, szervezeteknek ezek az adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szól a személyes adatok védelméről, és e norma szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet elrendeli. 

Teljes cikk

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

2019. június 07.

Címkék: szólásszabadság, Alaptörvény, véleménynyilványilvánítás

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.

Teljes cikk

Hiába dolgoznak, már így sem kellenek a bevándorlók Ausztráliának?

2019. június 06.

Címkék: Ausztrália, Migráció, bevándorlók, doktrína

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Ausztrália arra szolgáltat példát, hogy a tömeges migráció és a mindenki által tudott, ismert tapasztalatok igenis megalapozhatják az idegenek térhódítása miatti általános félelmet, amely hosszú távon ugyanolyan migrációellenes politikai doktrínát alapozhat meg, mint ami számos európai országban is jól megfigyelhető.

2018 nyarán, az ország statisztikai hivatalának adatai szerint, Ausztrália népessége átlépte a 25 millió fős lélekhatárt. Ebből az elmúlt tíz év népességnövekedésének 62 százaléka a bevándorlás eredménye. Már az 1970-es évek végétől jelentősen nőtt az ázsiai és más nem európai országokból beáramló migráció, így Ausztrália mára multikulturális országgá vált.

Teljes cikk

A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok

2019. május 31.

Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Teljes cikk

Családegyesítés igen, családtámogatás nem? – Gondolatok az EU demográfiai programjáról

2019. május 24.

Címkék: bevándorlás, illegális bevándorlás, bevándorló, migráns, illegális bevándorló

Uniós Alapszerződés mondja ki, hogy az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban.

Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 

Teljes cikk

Deep State: új típusú alkotmányos kihívás a demokratikus államberendezkedéssel szemben?

2019. május 10.

Címkék: Donald Trump, háttérhatalom, deep state, John F. Kennedy

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Már John F. Kennedy is harcolt ellene, Donald Trump pedig minden eddiginél keményebb küzdelmet folytat az úgynevezett háttérhatalommal szemben. A korábbi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom és a „mély állam” konfrontációja, illetve annak politikai és gazdasági hatásai globális mércével mérhetőek.

Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjünk az un. Deep State fogalmával, nem csupán leleplezőnek tűnő írások, összeesküvés-elméletek, és rejtélyes események forgatagán kell átverekedünk magunkat. Hiszen vitát felül áll, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás, a Robert Mueller különleges ügyész által lefolytatott eredménytelen Trump elleni hadjárat, az NGO-k egyre aktívabb közéleti szerepvállalása és növekvő befolyásuk is indokolják, hogy érdemben foglalkozzunk azzal a jelenséggel, amit úgy is hívtatunk, hogy párhuzamos állam az államban.

Teljes cikk

Keresztezik a Frontex érdekei Salvini terveit? – fókuszban az olasz nemzetbiztonsági érdek primátusa

2019. május 06.

Miután az EU határvédelmi ügynöksége nem képes az illegális bevándorlók Európába történő bejutásával kapcsolatban hatékonyan fellépni, a nemzetállami vezetők feladatává vált annak megfékezése.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a brüsszeli tervek ellentétesek a nemzetállami célokkal és az európai polgárok akaratával. Ráadásul, ha például Olaszország Matteo Salvini belügyminiszter fellépése nyomán eredményesen is tudna migrációs politikáját tekintve szigorítani (jelenleg Salviniék állnak nyerésre), ez még nem jelentené a migrációs nyomás megszűnését, legfeljebb a migráció irányát változtatná meg.

Teljes cikk

Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

2019. április 26.

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.

Teljes cikk

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

2019. április 18.

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.

Teljes cikk